Molnár Péter: Két kortárs amerikai fantázia
„Az emberi rasszok kevercseihez kell őket hasonlítanunk, akik nagyjából, és egészében a fehérekre hasonlítanak, de színesbőrű gyökereikből adódóan némely feltűnő tulajdonságuk folyvást elárulja őket, és ezért kívül kell maradniok a társadalmon, és nem élvezhetik a fehérek előjogait. Ilyenfélék a normális és neurotikus ember fantáziaképződményei, melyeket mint az álom- és tünetképződés első lépcsőfokaiként ismertünk meg…” – ...
Sinkovicz László: Boncasztal feketén fehéren, színesben (Gigor Attila: A nyomozó)
Gigor Attila: A nyomozó (filmplakát) Mostanra szinte biztossá vált, hogy 2008-at a magyar noir és/vagy krimi történetének egyik emblematikus évszámaként fogják számon tartani, hiszen ez évben került piacra két olyan mű is, amely megteremtette, vagy radikálisan átformálta a műfaj hazai hagyományát. Elsőként az év februárjában jelent meg az Agave kiadó gondozásában Kondor Vilmos Budapest noir ...
Terry Castle: Fantazmagória: Kísértet-technológia és a modern ábrándozás metaforikája
1 Mit jelent a fantazmagóriáról beszélni? Thomas Carlyle A francia forradalom című művében a polgári lázadás véres látványát újra és újra egyfajta kísérteties drámaként jeleníti meg – mint egy rémálomszerű laterna magica előadást, melyet szünet nélkül játszanak a „Történelmi Képzelet” fölajzott, kísérteties díszletei között. Lássuk, hogyan írja le a Bastille ostromát Thuriot, a jakobinus vezér ...
Huszár Linda: Kánon, műfajiság és egy Rejtő regény: A Néma Revolverek Városa
Rejtő mint kanonizációs tünetegyüttes A kánonról való gondolkodás a kortárs irodalomelmélet egyik érzékeny területe. A jelenséget éppen úgy terméketlen pusztán az irodalom mint intézményrendszer hatalomgyakorlásaként értelmezni, mint figyelmen kívül hagyni ezt a kétségkívül meglévő funkcióját. A kánont többek közt alkati felszámolhatatlansága teszi értékes tereppé mind az irodalomtörténet diakrón, mind az irodalomelmélet szinkrón vizsgálódásai számára, ...
Marc Vernet: A filmi tranzakció
Már ahogy nekirugaszkodunk, csodálkozva tesszük fel a kérdést: vajon miért van az, hogy a „noirként” számon tartott filmek olyan finoman letompított hangulatban indulnak, s miért sokszorozzák meg az első percek e kellemes benyomás jelzéseit? A film noirt rendszerint sajátos keménységével és a benne túltengő erőszakkal jellemezzük: vajon miféle paradox kényszerűségnek enged ezzel a simulékony, finom ...
Gaborják Ádám: Horrorra akadva
Adaptáció, ismétlés, kísérteties Vida Gergely Horror klasszikusok című könyvében 1. A nyitottság poétája. Bevezetés. Vida Gergely: Horror klasszikusok. Budapest, Kalligram, 2010. Dolgozatom középpontjában Vida Gergely legújabb, negyedik verseskönyve a Horror klasszikusok áll. Amint már maga a cím is jelzi, a kötet különböző horrorfilmekre írt verseket tartalmaz. A kötetben felvonultatott filmek a mainstream hollywoodi vonulattól kezdve ...
2011. tél [VI. évfolyam, 2. szám]
A fantasztikus; Krimi/Noir Szerkesztők: Huszár Linda és Füzi Izabella Az Apertúra téli száma két, tágabban értelmezett téma köré szerveződik. A fantázia, a fantasztikus több diszciplína homlokterében álló termékeny – de ellentmondásoktól sem mentes – fogalmak. Vajon a fantázia egyfajta, határokat megsértő, szubverzív működés, vagy a vágyteljesülés akadálytalan formája? Hogyan kapcsolódik történetileg a tudat, a bensőségesség kategóriáihoz? ...
Jay David Bolter – Richard Grusin: A remedializáció hálózatai
Televízió, film, számítógépes grafika, digitális fotográfia és virtuális valóság: ezeket a technológiákat médiumokként ismerjük és használjuk kultúránkban. Ez a kulturális felismerés nem csak abból fakad, ahogyan az egyes technológiák működnek, de abból is, ahogyan más médiumokhoz viszonyulnak. Mindegyik részt vesz egy olyan technikai, szociális és gazdasági kontextusok alkotta hálózatban, amelyből a médium mint technológia felépül. ...
A vokális gesztus. A mozi eredeteinek hangjai
A mozi egész biztosan az egyik leginkább túldeterminált technológia, mely az 1890-es évek végén jelent meg a korábbi kulturális gyakorlatok széles tárházából. A médium archeológiájának feltérképezésekor nyomon követhetjük a vetített mozgó képek hosszú történetét, például a laterna magica vetítéseket, melyektől a mozi abban különbözik, hogy fotografikus realista képekkel dolgozik. Vagy, ha a mozi alapját a ...
Jönnek a britek? Fejezetek a brit film történetéből
[Fejezetek a brit film történetéből. Szerk. Győri Zsolt. Eger, Líceum, 2010.] Régen elmúltak már azok az idők, amikor például Truffaut még tréfálkozhatott a brit filmművészet teljesítményén, és amikor maguk a britek is úgy gondolták, hogy e területen nem lehet őket egy lapon említeni a franciákkal vagy az olaszokkal. Az utóbbi negyedszázadban radikálisan megváltozott a brit ...
Határeset. Király Hajnal: Könyv és film között. A hűségelven innen és túl. Koinónia, Kolozsvár, 2010.
Király Hajnal doktori disszertációjának átdolgozott változata a kolozsvári Koinóia Kiadó által gondozott filmelméleti sorozat második köteteként jelent meg. (A sorozat első darabja Margitházi Beja: Az arc mozija. Közelkép és filmstílus. Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2008.) A szerző az ELTE-n szerzett doktori fokozatot filozófiatudmány-esztétika szakon, és előképzettsége erőteljesen érződik a könyv fogalom- és szakirodalom-használatán, valamint megközelítésmódján – ...
A hasznavehetetlenség ábrázolása Nicolas Winding Refn filmjeiben
You go into the office and take a book or two from the shelves. You read a few lines, like your life depended on reading ’em right. But you know your life doesn’t depend on anything that makes sense, and you wonder where in the hell you got the idea it did; and you begin ...
