Sághy Miklós: Az adatbázis-logika és a film (Reflexiók Lev Manovich és Dragon Zoltán írásaira)
Köztudomású (és nem utolsó sorban közös tapasztalatunk), hogy a 20. század végén, a 21. század elején médiatörténeti szempontból jelentős változás zajlott, mely mindenekelőtt a digitális adathordozók és a számítógép hatalomra jutásaként írható le, valamint ezzel egyidejűleg, és ettől semmiképpen nem függetlenül a korábbi adathordozóknak (könyv, fotó stb.) az új (digitális) médiumokba történő beolvadását is megfigyelhettük. ...
Sipos Balázs: A 21. századi akciófilm eredete?
Történetmesélés és az akció integritása Christopher Nolan Eredet című filmjében A Nolan-film legnagyobb potenciális erénye az a monumentális vállalkozás, ahogy létre kíván hozni egy bonyolult játékszabályokon nyugvó párhuzamos, mégis ésszerűnek tételezett világot, és annak spektákulumába összpontosítani egy erőteljes lélektani-egzisztenciális drámát. A film állandó belső feszültsége, és egyben legproblematikusabb vonása ezeknek az összeegyeztetése – vagyis az ...
Kiss Gábor Zoltán: Iteráció és dizájn a videojáték elméletében
Az immár negyvenéves videojáték – bár számos tudományos diszciplína érdeklődését felkeltette az utóbbi években – máig kevéssé részesül a hagyományos médiumok intézményesült privilégiumaiból és kulturális státuszából, illetve képtelen alkalmazkodni a fennálló elméleti és kritikai keretekhez. Az alábbiakban amellett érvelek, hogy az utóbbi körülmény a legkevésbé sem sajnálatos. Nem szerencsés ugyanis a hagyományos médiumokhoz és ...
Tarnay László: Az eredeti eszméje és az új médiumok
Kiarosztami: Hiteles másolat című filmje alapján Bevezető Milyen kihívást hordoznak az újabb digitális médiumok az elméletalkotó számára? Valóban megváltoztatják-e az ember látásmódját, a valósághoz való viszonyát? Megváltoztatják-e magát az emberi percepciót? Milyen új cselekvési formákat tesznek lehetővé? Megannyi kérdés, melyet az új, digitális médiumokkal kapcsolatban feltehetünk és felteszünk nap mint nap. Íme, néhány szempont, melyet ...
Lev Manovich: A mindennapi (média)élet gyakorlata
Az esszé eredeti megjelenése: Manovich, Lev: The practice of everyday (media) life. In Geert Lovink & Sabine Niederer (szerk.): Video Vortex Reader – Responses to YouTube. Amsterdam, Institute of Network Cultures. 2008. 33-44. A fordítást a szerző beleegyezésével közöljük. Tömegfogyasztástól a tömeges kultúratermelésig A webes videotartalmak robbanásával (2005-) egy újmédia-univerzum nyílt meg. Gyakorlati szinten ezen ...
Gerdelics Miklós: Műfajok elemeinek virtuális térképe – Az IMDb alkalmazhatósága a filmelméletben
Bevezető Jelen dolgozat arra tesz kísérletet, hogy a modern számítógépes technikákhoz, az újmédia adatbázis-logikájához és az internet eddig kihasználatlan lehetőségeihez igazodó új módszert mutasson be egy filmtörténeti kérdés elemzésén. A filmes műfajok történeti alakulását azért találom kifejezetten ehhez a technikai közeghez illő kérdésnek, mivel a kortárs műfaji film elméletei már megteremtették mind a műfaji filmek, ...
Gollowitzer Diána: Sorozatorgia
Avagy az újmediális környezet hatása a kortárs amerikai fikciós televízió-sorozatokra Írásomban két közhelyből indulok ki. Az első: a televízió lényegi tulajdonsága az ismétlés, a fikciós televíziós sorozatok pedig paradigmatikusan sűrítik magukba közvetítőmédiumuk ezen tulajdonságát, mind a műsorrendben való megjelenésük, mind felépítésük szintjén. A második: korunkban a felgyorsult technikai fejlődésnek köszönhetően a hagyományos médiatér erőteljesen ...
Dragon Zoltán: A film a digitalizáció korában – bevezető
Napjainkban többnyire akkor is a számítógép, a szoftver, egyáltalán a digitalizáció határozza meg életünket, ha történetesen nem kerülünk velük közvetlen kapcsolatba. Amikor vásárláskor az árakat vonalkód közvetítésével egy adatbázisból nyeri a pénztárgép, egy magazin vagy könyv látványos tipográfiáját vagy egy fényképalbum élénk, már-már hiperreálisan tökéletes képeit szemléljük, vagy autónkban ülve a közlekedési lámpa zöldre váltását ...
Kelemen Zsolt: Arcade Fire 2.0 és az adatbázis-logika
Jelen dolgozatomban arra mutatok rá, hogy az újmédia teoretikusa, Lev Manovich adatbázis-elméletének logikája mentén, hogyan digitalizálódik az Anne Friedberg által definiált flâneurie az Arcade Fire és a Google Experiment Labs közös projektjében, a Wilderness Downtownban. Wilderness Machine Azon szerencséseknek, akik 2010. október 8-án jelen voltak az Arcade Fire Los Angeles-i koncertjén a Shrine Auditoriumban, lehetőségük ...
Kalmár György: A szörnyűség legújabb helyei
(A farkasember-motívum kortárs áthelyeződései és a horror morfológiája) „It is said there is no sin in killing a beast, only in killing a man. But where does one begin and the other end?” A farkasember, az ember másikja maga is mássá lett Joe Johnston 2010-es Farkasember (Wolfman) című filmjében. A doppelganger, a normális árnyéka önmaga ...
Horváth Ivetta Otilia: Mosolyogj, vesz a kamera (Hajas Tibor: Öndivatbemutató)
A Balázs Béla Stúdió különleges státusszal bírt a magyar filmtörténetben. Egyszerre jellemezte relatív szabadság és demokrácia. Elszigetelt jellegéből adódóan szabad, kísérletező műhellyé alakulhatott. A Balázs Béla Stúdió második hullámának alkotói a valóság megismerésének más, új módjait kutatták. Meghatározó szerepet szántak a szociológiai jellegű filmkészítésnek és a feltáró megközelítésnek. Ugyanakkor fontosnak tartották, hogy az újító, kutató ...
Hódosy Annamária: Alien a Predator, avagy Emancipáció vs. Reprodukció sci-fi horror keretben
Harcos csajok és a feminizmus A szépségmítosz démona Az Alien és az anyaság A vadászó ember Perseus és a Predator Az emancipáció mitogenezise Egy népszerű s nagy példányszámban elkelt regény egyik fordulópontján a hősnek nehéz próbatételt kell kiállnia: „felkészült rá, hogy gondolatait és érzéseit elzárva, okoskodás és találgatás nélkül, keményen viselje, ami rája vár; (…) ...
