Műfaj és adaptáció – bevezetés
A műfaji kategóriák és az adaptáció egyaránt meghatározó szerepet játszanak az irodalomban éppúgy, mint a vizuális kultúrában, a két témakör vizsgálata mégis ritkán találkozik egymással, éppen ezért az Apertúra jelen száma arra tesz kísérletet, hogy átfogó elemzések és szűkebb fókuszú esettanulmányok segítségével felvillantson néhányat műfaj és adaptáció lehetséges kapcsolódási pontjaiból. A számban olvasható tanulmányoknak, de a szám egészének sem célja, hogy a két fogalom eredetét vagy történetét azok teljességében tárgyalja; az itt közölt elemzések sokkal inkább azt kívánják illusztrálni, hogy a jelenségek közös vizsgálata hányféle módon gazdagíthatja a kulturális folyamatok összefüggéseiről való tudásunkat. Műfaj és adaptáció összefüggéseit vizsgálhatjuk egy-egy konkrét, irodalmi vagy más forrásra, akár előző vizuális alkotásra, történelmi vagy életrajzi eseményekre épülő mű kapcsán, legyen az új – adaptált – mű nagyjátékfilm, televíziós sorozat vagy képregény. Tágabb fókuszú elemzésekkel egy-egy műfaj irodalmi gyökereit feltárva arra is fény derülhet, hogy mely korszakokban milyen műfajok fordultak előszeretettel az adaptált forgatókönyvek felé, de egyetlen műre fókuszáló esettanulmányok is szolgálhatnak tanulságokkal a jelenségek egészét illetően.
A számot szerkesztette Földváry Kinga.
Földváry Kinga: Műfaj és adaptáció
Varró Attila: Sötét átjárók: Film noir adaptációk a 40-es évek nyitányán
Zsámba Renáta: Amnéziás szabadság S.J. Watson Mielőtt elalszom című domestic noirjában
Lubianker Dávid: Remake-esztétika: Francia rendezők kortárs amerikai önremake-jei
Gyuris Norbert: A kozmikus horror filmadaptációja: Cthulhu és a szimuláció
Sipos Nikolett: Médiumok harca: A Trónok harca és a transzmedialitás
Kling Ádám Márton: Shakespeare újratöltve – Adaptációk a DC és Marvel képregényeiben
Thomas Leitch: Az adaptáció mint műfaj
