Az Innen vagy a kamera tekintete
1. Emlékszünk, hogy Noël Burch volt az első, aki a Praxis du cinéma (1) című könyvében komolyabban és rendszeresebben foglalkozott a képmezőn kívüli térrel, megkülönböztetve annak hat különféle részletét. Az első négy a keret négy oldalát határolja, az ötödik a díszletek mögötti, míg a hatodik a kamera melletti térnek felel meg. Burch megállapításában a leglényegesebb, ...
A Csillagkapu és a kulturális gyarmatosítás szexuálpolitikája
Sci-fi és triumfalizmus A Csillagkapu-sorozat (Stargate SG-1, 1997-2006) egyik epizódjában (2. évad, 13. rész) az amerikai hadsereg féregjáratokon – csillagkapukon – keresztüli űrutazásra szakosodott egységei értékes ércet találnak egy lakatlannak vélt bolygón. Elkezdik a bányászatot, a kitermelést irányító katonák azonban hirtelen eltűnnek. A főszerepet játszó felderítő csapat tagjai a keresésükre indulnak, és kiderítik, hogy a ...
Túl az emberin. Metafizikus középpontok elmozdulása a cyberpunkban
I. A sci-fi az ezredfordulón Ma aligha létezik progresszív science-fiction fantázia a cyberpunk vonzásán kívül. A cyberpunk szerepe ezért sokkal markánsabbnak nevezhető a science-fiction műfaji portréjának a tekintetében, mint általánosan az alzsánereké más műfajok esetében. Ennek az egyik legszembetűnőbb jele, hogy a cyberpunk megítélése az egész műfaj presztízsének az alakulására hatással volt az elmúlt harminc ...
Színrevitel és stílus
Képzeljük el, hogy filmrendezők vagyunk. A forgatókönyv szerint jelenleg négy karakterre van szükség egy ebédlőasztalnál zajló beszélgetéshez. Hogyan állítanánk be és vennénk fel egy ilyen jelenetet? Rögzíthetnénk a kamerát egy viszonylag távoli ponton, és felvehetnénk a jelenetet egyetlen folyamatos beállításban. Ez akkor bizonyul eredményesnek, ha a színészek jól emlékeznek a szövegeikre; szükségtelen a kamera pozícióját ...
Gondolatok a hollywoodi háborús film műfajának kulturális és esztétikai ideológiájáról
Tanulmányomban a háború kulturális reprezentációjának kérdésére koncentrálok; a háború ábrázolására és annak legitimálására kidolgozott kulturális beszédmódok (diskurzusok) identitáspolitikája érdekel.
A kevés kevesebb. A hosszú beállítás a dokumentumfilmben
David MacDougall arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lehetséges és mivel jár, hogy a dokumentumfilmekre kezdetben jellemző hosszú beállítás kiszorult a dokumentarista gyakorlatból.
Celluloid Closeting – a néző, a nézett és a látott
Minden reprezentáció „felruházás”, következésképp a ruhatár, a „closet” része. A ruha takar, eltakar, re+prezentál. Felöltöztet, hangot ad, mozgatja a testet, így az nem mez+telen, szót+lan és mozdulat+lan. Igaz, különben sem az – egyik sem, hiszen a testet bőrfelület borítja és szőrzet, az egész test működik, dobog, szuszog és pulzál. Minden test egy+formán ezt teszi. Reprezentáció ...
A szoftver és a film: a film helye a digitális kultúrában
A film alig több, mint száz éves története során olyan változásokon ment keresztül, amelyek folyományaként nem pusztán technikai jellege, de kulturális és intézményes szerepe is teljesen megváltozott. A film a huszadik század elején indult, folyamatos mediális megújulásának célja eleinte egy új, elismert művészeti ág létjogosultságának kivívása volt. Ezt követően, a sajátos filmnyelvi konvenciók kialakításán keresztül, ...
A Hollywoodi Reneszánsz és Amerika háborúi. A klasszikus narratíva és az ideológia lebontása
Filmtörténetileg a Hollywoodi Reneszánsz az az időszak, melyben a formanyelvi kísérletezés megengedettnek számított a stúdiórendszeren belül, és új műfaji megközelítések jelenhettek meg az intézményileg is megváltozó hollywoodi filmiparban.
