Üres helyek a filmben. A kép és a képzelet összjátékáról
“Még ha önmagával összhangban álló és kerek világot hoz is létre, a műalkotás akkor sem önmagáért, hanem számunkra, azon közönség számára való valódi és elkülönült objektum, amely azt szemléli és élvezi.” G. F. W. Hegel: Esztétika I. A film a néző fantáziáját célzottan veszi igénybe; mindez Alfred Hitchcock Hátsó ablak (Rear Window. 1954) című filmjében ...
Mit hisz Grace valójában?
(Az önmegtévesztés statikus rejtvénye)
1. A példa: Grace tévedései A Lars von Trier által tervezett Egyesült Államok: A lehetőségek hazája című trilógia a főszereplő, Grace hányattatásának történetét kíséri végig az 1930-as évek Amerikájában. Az ezidáig be nem fejezett sorozat második darabja, a Manderlay (2005) – mondjuk így – „allegória” cselekménye pontosan ott kezdődik, ahol az első rész, a Dogville ...
Merre tovább? A pszichoanalitikus filmelmélet útjai a huszonegyedik században
Vázlat a „A Vászon és a Dívány találkozása – szabad asszociációk filmművészet és pszichoanalízis határvidékén” című konferencia elé Furcsa, de a „merre tovább?” kérdésre a Jacques Lacan után adható válasz – ami persze a pszichoanalízis logikájának legadekvátabb megfogalmazása is egyben – csak az lehet, hogy „vissza, hogy előre mehessünk”. Lacan sokszor hangoztatta, hogy bárki lehet ...
Tapogatózások. A test elméleteinek alakzatai
A lélek megatest. (Tóth Krisztina) Ringó csípők, ugrás, hanyattdőlés és átölelés, az ölelő kar szoros görbülete, A száj sarkának szüntelen változó hajlata, a szüntelen változás a szem körűl, A bőr, a napbarnitotta árnyalat, a szeplők, a haj, A különös rokonszenv, amit a test meztelen húsát tapintva érzünk, A lehellet keringő folyamai, a kilégzés és a ...
Posztmodern Antikrisztus? Lars von Trier ideológiakritikája mint metaideológia
Lars von Trier újabb, szerzői műfajfilmnek is tekinthető alkotásai közül az Antikrisztus a legtisztább példája annak, hogyan vonja maga után egy kodifikált műfaj elemeinek felhasználása és rekombinálása a kultúra ideologikus szempontú vizsgálatát is.
A film és a videojáték fúziója a kortárs vizuális kultúrában
A videojátékok mára a tömegkultúra meghatározó részévé váltak. A videojáték-ipar bevételei beérték a filmiparét, emellett az évente átadandó díjak és elismerések, például a BAFTA (British Academy of Film and Television Arts) által rendezett British Academy Video Games Awards jól jelzi egyre erősödő térnyerését a rá irányuló kritikai figyelem felől is. Ennek a rövid múlttal rendelkező ...
