Kabbala, tudomány és utópia: Margaret Cavendish és a The Blazing World (1666)
A jelen dolgozat Margaret Cavendish The Blazing World (1666/1668) című utópiáját értelmezi az utópikus irodalom és a kabbala hagyományának 17. század közepi kontextusában, ugyanakkor reflektál a szöveghez kapcsolódó, a tudomány és az irodalom korabeli viszonyát illető kérdésekre is.
Nyomvétel, túldetermináció és a látvány allegóriái
Gesztusszínház (A harmadik és a Montázs) I. Ahhoz, hogy a ’70-es évek magyar kísérleti filmjeit érdemben lehessen tárgyalni, aligha megkerülhető annak az általános törekvésnek a vizsgálata, amely e filmek reflexiós homlokterébe került. E törekvés a dokumentum és a fikció, a dokumentumfilm és a fikciós film viszonya újragondolásának nevezhető, noha ennek tárgyalásakor a magam részéről inkább ...
„Brush up your Shakespeare”
Shakespeare-adaptációk műfaja négy Makrancos hölgy tükrében
A Shakespeare-adaptáció helye az irodalom- és filmkritikában Az Oscar-díjak között külön szobrocska illeti a legjobb adaptált forgatókönyv szerzőjét, tehát az adaptáció a filmszakma legrangosabb fórumain is elismert jelenség, melyet nemcsak meg lehet, de meg is kell különböztetni az eredeti forgatókönyvektől. Az adaptációk közül pedig a huszadik századi filmipar termésének jelentős része kapcsolódik valamilyen formában Shakespeare ...
Színrevitel és stílus
Képzeljük el, hogy filmrendezők vagyunk. A forgatókönyv szerint jelenleg négy karakterre van szükség egy ebédlőasztalnál zajló beszélgetéshez. Hogyan állítanánk be és vennénk fel egy ilyen jelenetet? Rögzíthetnénk a kamerát egy viszonylag távoli ponton, és felvehetnénk a jelenetet egyetlen folyamatos beállításban. Ez akkor bizonyul eredményesnek, ha a színészek jól emlékeznek a szövegeikre; szükségtelen a kamera pozícióját ...
