Átkötések

Átkötések

Film és irodalom kapcsolata az 1945 utáni magyar filmművészetben (1) Bódy Gábor az Utak és eredmények a magyar film történetében, 1963-1969 című tanulmányának egy pontján így jellemzi az 1965-ben készült Húsz óra filmtörténeti pozícióját: “A magyar >új hullám< kezdeteként szokásos Fábri Húsz óráját megjelölni. Meggondolásaink értelmében ez a film inkább átkötő szerepet kap, úgy is, ...
112 év, 800 oldal. Kristin Thompson - David Bordwell: A film története

112 év, 800 oldal. Kristin Thompson – David Bordwell: A film története

Jean-François Lyotard szellemi előrejelzése a Posztmodern állapotban, miszerint vége a nagy üdvtörténetek korának, illetve minden ilyen típusú narratíva elvesztette hitelét számunkra, elméleti megállapítás maradt. Igaz, szinte az összes történeti szemléletű tudományban megszületett az a kritikai irányzat, mely a „nyelvi fordulat” meglátásainak figyelembevételével megpróbálta saját tárgyát mikronarratívákon keresztül megközelíteni, azonban ez az erőfeszítés marginális maradt. Egyetlen ...
Schaár Erzsébet tárgyiasult térművészete

Schaár Erzsébet tárgyiasult térművészete

A hatvanas évek magyar művészetének az egyik legfontosabb művészi törekvése a konvencionális, ideologikus, állami szocreál műformáin túli nyugat-európai, modern – absztrakcióra és nyitottságra törekvő – műfajokhoz és stílusokhoz hasonlóan korszerű, egyedi műtípusok bevezetése a hazai kánonokba. Ennek az erőfeszítésnek eklatáns példája a magyar szobrászat küzdelmes élete, melynek legfőbb kérdése mindvégig az évtizedben „hagyomány és újítás” ...
Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa

Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa

Gaál István 1970-ben bemutatott Magasiskola című filmje a hetvenes évek erőteljesen stilizáló irányzatához tartozik. A kisregény adaptációja nem a „realizmus parabolájának” Mészöly Miklós-i szellemében fogant; a rendező az író „dokumentarizmusát” nem dokumentarista eszközökkel valósította meg. Mindez nem csupán Gaál művészi beállítottságával magyarázható, hanem Mészöly kisregényével is. Az 1956-ban írt mű ugyanis valójában közelebb áll a szerző paraboláinak ...