Érzelmek kiáradása. Sós Ágnes dokumentumfilmes pályája az intézményrendszer tükrében
„A mai dokumentumfilmes piacon majdnem mindenki az erős történeteket keresi.” Az angolszász filmkultúrában a kilencvenes évektől meghatározó piaci trendet a magyar dokumentumfilmes gyártás sokára, csak 2010 környékén kezdte el követni. A magyarországi dokumentumfilmes gyakorlat kétezres évekbeli átalakulását, lassú paradigmaváltását egy rendezői pálya elemzésén keresztül érzékeltetem. Sós Ágnes pályája világosan mutatja a magyar dokumentumfilm kritikailag sikeres ...
Arc, hang, tekintet. Szemiotikai, esztétikai és politikai összefüggések Balázs Béla filmesztétikájában
Zalán Vincének Balázs Béla Michel Foucault egyik tanulmánya a nyugati kultúrában a nyelvvel szemben táplált bizalmatlanság forrásairól beszél. A jelek működéseként tételezett nyelv egyrészt azt a gyanút kelti, hogy egy olyan puszta felület, amely egy számunkra elérhetetlen távolmaradóról értesít. A nyelv mögött újabb nyelvek húzódnak, a jelek pusztán újabb jelekre utalnak. A bizalmatlanság másik oka, ...
És-effektus, avagy mozi a kiállítóterekben
„Meg kellett szabadulnia a mozi képeinek a moziteremtől azért, hogy újra olyanokká váljanak, amilyeneknek szánták őket a kezdetektől fogva: szabad, független, utazó képekké, amelyek bárhol képesek feltűnni és bevilágítani a világot egy különbözőségekből álló rendszer által kódolt, jelekkel terhelt fény közvetítésével.” A Trafic című folyóirat 2004-ben művészeknek, filmes szakértőknek, kutatóknak és filozófusoknak feltett kérdésére (Mi ...
