Rendező: <span>Alain Resnais</span>

The Time-Image Today: A Brief Look at Deleuze, Cinema, and the Digital

(Revision of Paper presented at NECS Conference, Budapest, June 19-22, 2008) In this paper I will revisit the question of the pertinence and critical applicability of basic concepts of European film theory in the age of global electronic media. I will pay special attention to Gilles Deleuze’s much-discussed notion of the cinematic time-image, identified by ...

Az irodalom és az emlékezet működése (Duras, Resnais, Szerelmem, Hiroshima)

És most már mindegyikük tudja, hogy bár megmenekült, tucatnyi életet megélt, és több halált látott, mint amit valaha elképzelt. Ugyanakkor egyikük sem tud semmit. John Hersey: Hiroshima Az 1959-es Szerelmem, Hiroshima című francia film (Hiroshima mon amour. Alain Resnais, Marguerite Duras) meglepő nyitó szekvenciája, a cím és a stáblista után, két egymással váltakozó, nehezen ...

Pécsi hallgatók Aoyama Shinji: Rögeszme című filmjéről

Iváncza Boglárka: Aoyama Shinji: Rögeszme (1997) Aoyama Shinji filmjének, a Rögeszmének (Tsumetai chi. Aoyama Shinji, 1997) alapjául Kurosawa Stray Dog (Nora inu. Akira Kurosawa, 1949) című filmje szolgál. Első nézésre talán túlságosan nyers és távolságtartó Aoyama stílusa, ezért a szituációkban kibontakozó történet nem kapja meg azt a jelentéstartalmat, amit a film harmadszori áttekintés után katarzisként él át a néző. ...

„Amikor minket összeszedtek, fényképeztek. … És én [ezt a képet] őtőle vettem el, ezelőtt tizenöt, tizenhat éve.” A roma holokauszt filmnyelvi elbeszélései

„… Itt [Gerasdorf, Ausztria] lelőttek egy amerikai gépet. Londoni felszállású volt a repülőgép, azt lehetett tudni. Angliai felszállású volt a repülőgép. Miért? Mert a két pilóta szörnyethalt, beleállt a repülőgép a földbe, a két pilóta ott ült teljes izébe. És zsidók találták meg először, és szétvágták a ruhájukat és az ejtőernyőjüket. Nekünk lehet, hogy jutott ...

Schaár Erzsébet tárgyiasult térművészete

A hatvanas évek magyar művészetének az egyik legfontosabb művészi törekvése a konvencionális, ideologikus, állami szocreál műformáin túli nyugat-európai, modern – absztrakcióra és nyitottságra törekvő – műfajokhoz és stílusokhoz hasonlóan korszerű, egyedi műtípusok bevezetése a hazai kánonokba. Ennek az erőfeszítésnek eklatáns példája a magyar szobrászat küzdelmes élete, melynek legfőbb kérdése mindvégig az évtizedben „hagyomány és újítás” ...

A Szindbád emlékezéstechnikájáról

Bevezetés A Szindbád a szeriális formát megvalósító filmek sorába tartozik. „A szerialitás a film szerkezeti felépítésével van összefüggésben, és nem az egyes szekvenciák képi stílusával, ugyanis ez az elbeszélés szélsőséges formája, ahol az egymás mellé helyezés logikája fontosabb, mint a képek belső kompozíciója, és nagyon különböző stilisztikai elemek is keveredhetnek benne. A szeriális forma képi ...

Utazás képekkel. Kép a képben, idő az időben – Kronosz játékai Huszárik Zoltán Szindbád című filmjében

Az a képi sokrétűség, amely a Huszárik Szindbádját kivételessé teszi, a kortárs filmalkotások világában – legyen az magyar, európai vagy más kontinensről való – meglehetősen ritkán lelhető fel, így nemcsak a film létrejöttének idejében tekinthető rendkívülinek, hanem máig különös erővel hat az a képi kaleidoszkóp, amelyet nézői számára nyújt. Érdekes a Szindbád-fogadtatás görbéjének az alakulása. ...