Kiss Gábor Zoltán: Iteráció és dizájn a videojáték elméletében
Az immár negyvenéves videojáték – bár számos tudományos diszciplína érdeklődését felkeltette az utóbbi években – máig kevéssé részesül a hagyományos médiumok intézményesült privilégiumaiból és kulturális státuszából, illetve képtelen alkalmazkodni a fennálló elméleti és kritikai keretekhez. Az alábbiakban amellett érvelek, hogy az utóbbi körülmény a legkevésbé sem sajnálatos. Nem szerencsés ugyanis a hagyományos médiumokhoz és ...
Immerzív hatásmechanizmus és populáris műfajok megidézése a Saul fiában
Dolgozatomban Nemes Jeles László Saul fia (2015) című filmjét vizsgálom. Megállapításom szerint Nemes Jeles filmje immerzív módon képes hatni a nézőre, ami egyedülálló holokausztreprezentációt és azzal ellentétes ábrázolásformát hoz létre a holokausztfilmek sorában.
Játék és film határok nélkül
I. Bevezetés „A hetvenes években felcseperedő videojátékok alkotói mindig is irigykedve bámulták a nagyobb testvért, a filmet. Fejlődésük során aztán lassan, szinte észrevétlenül tették magukévá a film formanyelvét, kifejezőeszközeit, elbeszélésmódját” – írja Beregi Tamás a Konzolhuszárok című tanulmányához írt bevezetőjében. Ha a két szórakoztatási forma között igazi rokonságot keresünk, akkor nem elegendő csupán egyirányú összefüggésként ...
A film és a videojáték fúziója a kortárs vizuális kultúrában
A videojátékok mára a tömegkultúra meghatározó részévé váltak. A videojáték-ipar bevételei beérték a filmiparét, emellett az évente átadandó díjak és elismerések, például a BAFTA (British Academy of Film and Television Arts) által rendezett British Academy Video Games Awards jól jelzi egyre erősödő térnyerését a rá irányuló kritikai figyelem felől is. Ennek a rövid múlttal rendelkező ...
