Posts tagged "teatralitás"
A halál és a Leiter-lányka

A halál és a Leiter-lányka

A tanulmány a Saul fiában (2015) kidolgozott formanyelvi koncepció megismétlődését és relevanciáját kutatja Nemes Jeles László második nagyjátékfilmjében, a Napszálltában (2018). Feltevése, hogy az objektív (történelmi) megismerés lehetőségét sugalló totalizáló ábrázolásmód dekonstrukciója újabb, sajátos értelmet nyer Leiter Írisz és a Monarchia végnapjainak történetében.
Moll Cutpurse/Mary Frith – Változatok a kora modern női identitásra

Moll Cutpurse/Mary Frith – Változatok a kora modern női identitásra

A színháztörténet sokáig alapvető tényként kezelte, hogy a reneszánsz kori angol közszínházakban – bár a közönség soraiban ott ültek – nem játszhattak nők. A dolgozat Mary Frith, a hírhedt londoni zsebmetsző és szórakoztató figuráján keresztül a nők korabeli megmutatkozási lehetőségeit vizsgálja.
A sötétség (művészetének) mélyén, avagy a Másikra irányuló mohó tekintet eredete

A sötétség (művészetének) mélyén, avagy a Másikra irányuló mohó tekintet eredete

Tanulmányomban egy festmény elemzésére teszek kísérletet, összefüggésben a Tiszaeszlár-üggyel, amely 1882-ben és 1883-ban zajlott Magyarországon. A festmény eredetiségével kapcsolatos tudományos és művészi kételyeken túl a jelen írás inkább az említett képpel mint az antiszemita képzelet bizonyítékával foglalkozik.
Vászontestek és élő babák. A filmi reprezentáció színházi határmezsgyéjén

Vászontestek és élő babák. A filmi reprezentáció színházi határmezsgyéjén

Megújulás a visszatérésben Meglehetősen elterjedt a film és a színház kapcsolatát tárgyaló diskurzusokban, hogy „a film történetét gyakran a színházi modellektől való elszakadásának történeteként kezelik”.  Az ábrázoló művészetek fejlődése során a – Panofsky kifejezéseivel élve – „mozgékony”, „természetes” film, amelynek „közvetítő közege a fizikai realitás mint olyan”  maga mögött hagyta a „statikus”, „mesterkélt”  színházat, a „frontalitást”, a „teátrális színjátszást”, ...
Testes attrakciók. Teatralitás a kortárs magyar filmben

Testes attrakciók. Teatralitás a kortárs magyar filmben

Bevezetés A kétezer körül színre lépett fiatal rendezőgeneráció szembefordult a kilencvenes évek elejének-közepének domináns filmes diskurzusával, az univerzalisztikus fogalmazásmóddal, és igyekezett közvetlenebbül, másként szólva hatásosabban megszólítani közönségét. A közönség megszólításának egyik módja a generációs élményeket mozgósító hagyományos, kisrealista történetmesélés volt (Moszkva tér, Előre!, Boldog születésnapot!). Moszkva tér  (Török Ferenc, 2001) A rendezők egy másik csoportja ...
A hátsónál is hátrébb: teatralitás Hitchcocknál

A hátsónál is hátrébb: teatralitás Hitchcocknál

Amikor egy film kapcsán merül fel a teatralitás gondolata, a klasszikus elméleti szöveghely, amely megidéződik, nagy valószínűséggel Walter Benjamin híres különbségtétele lesz színház és film (vagy filmszínház) között. A filmszínész emlékezetes példája mutatja legtömörebben a két művészet mediális különbségét Benjamin szerint: szemben a színházi színésszel, aki az előadás közben látja és hallja a közönség reakcióit, ...
Performativitás/teatralitás

Performativitás/teatralitás

A filozófiai gondolkodás történetét különösebb nehézség nélkül meg lehetne írni színháztörténetként, helyesebben a színházzal kapcsolatos nézetek történeteként. Ezek a hol rokonszenvező, hol ellenszenvező álláspontok első ránézésre sajátosan aszimmetrikus szövésmintát alkotnának, a teatrofóbia erőteljes túlsúlyát mutatva a teatrofíliával szemben. Mindez aligha érné váratlanul a téma iránt érdeklődőket, hiszen Platón, Szent Ágoston, Rousseau vagy akár Nietzsche színházellenessége ...
Későn kapcsolás: cselekvés és írás Genet  "A furcsa szó: urb..."-jában

Későn kapcsolás: cselekvés és írás Genet “A furcsa szó: urb…”-jában

Cselekvés Ezért is hívják azokat a műveket némelyek szerint drámáknak, mert valamit tevőket utánoznak, s ezért támasztanak a tragédiára is, a komédiára is igényt a dórok – a komédiára a megaraiak, […] a tragédiára pedig némely peloponnészosziak – bizonyságul az elnevezéseket hozva fel. Azt mondják ugyanis, hogy ők a körülfekvő településeket kóménak hívják, az athéniak ...
A teatralitás mint kritikai fogalom diszkurzív formálódása

A teatralitás mint kritikai fogalom diszkurzív formálódása

0. A teatralitás mint kritikai fogalom diszkurzív formálódása 1977-ben a sidney-i Szobrászati Központban Mike Parr ausztrál performansz-művész egy húsbárddal lecsapta a bal karját. Közel harminc évvel később egy interjúban, melyet a Sydney Morning Herald újságírója, Angela Bennie készített vele, ekként emlékezett vissza az illető eseményre: „mindenki teljesen el volt lazulva és az emberek mind egymással ...

Színtér és képernyő: elektronikus média és teatralitás

Szünopszisz Mi a „teatralitás” helye vagy szerepe egy olyan korban, melyet egyre inkább az elektronikus média ural? Hol a helye a „színháznak”? Avagy, mivel többféle is van: a „színházaknak”? Milyen viszonyban állnak az olyan „színházak”, amelyek – úgy tűnik – valami konkrétat neveznek meg, a „teatralitással”, mely nem feltétlenül színházakban történik, legalábbis a színházak közkeletű ...
Melodráma, szatíra - A Mikszáth-paradigma (Adaptáció és hagyománytörténés)

Melodráma, szatíra – A Mikszáth-paradigma (Adaptáció és hagyománytörténés)

Már jó ideje foglalkoztat (kíváncsivá tesz, dühít, izgat) az, ami jobb híján Mikszáth Kálmán szövegei szatirikus nyelvi magatartásának nevezhető. Egyrészt azért, mert Mikszáth szövegeinek nyelvi modalitása a XIX. századi elbeszélői irodalom egy igen specifikus formájának tűnik. Másrészt, mert amennyiben diszkurzívvá akarjuk tenni, és ugyanakkor nem a kijelentések tárgyának a szintjén vizsgáljuk ezt az attitűdöt („miről ...