
Meghatározzuk-e az SF-et vagy sem? Műfajelmélet, SF és történelem
A film műfajának szemantikai/szintaktikai megközelítése című 1984-es úttörő tanulmányában Rick Altman találóan állapíthatja meg, hogy „mindeddig a műfajelmélet majdnem kizárólag egy olyan szinkronikus modell létrehozásán fáradozott, mely leírja egy bizonyos műfaj szintaktikai működését”. (Altman 1984: 12) Alig néhány évvel később, 1991-ben Ralph Cohen bejelentette, hogy paradigmaváltás történt a műfajelméletben, melynek következtében az állandó ahistorikus entitások ...

A Csillagkapu és a kulturális gyarmatosítás szexuálpolitikája
Sci-fi és triumfalizmus A Csillagkapu-sorozat (Stargate SG-1, 1997-2006) egyik epizódjában (2. évad, 13. rész) az amerikai hadsereg féregjáratokon – csillagkapukon – keresztüli űrutazásra szakosodott egységei értékes ércet találnak egy lakatlannak vélt bolygón. Elkezdik a bányászatot, a kitermelést irányító katonák azonban hirtelen eltűnnek. A főszerepet játszó felderítő csapat tagjai a keresésükre indulnak, és kiderítik, hogy a ...

Extimitás: a kortárs amerikai sci-fi és a nézői szubjektum
0. Felblende Amikor Spike Jonze A nő (Her. Spike Jonze, 2013) című filmjében Theodore Twombly hazaért újonnan vásárolt számítógépével, és indítás után belekezd az operációs rendszer telepítésébe és konfigurálásába, a hangvezérlésű kalibrációs segéd hirtelen meghökkentő kérdésekkel áll elő: OS1 géphang: Mr. Theodore Twombly, az OS1, az első mesterséges intelligenciával rendelkező operációs rendszer üdvözli önt! ...

Prometheus, avagy a posztmodern Frankenstein.
Áthallások: mítosz, film, irodalom
Lassan három éve, hogy a minden idők legjobb sci-fi rendezőjének tartott Ridley Scott igazi nagy mozifilmmel tért vissza a tudományos fantasztikum világába. A rengeteg vitával övezett Prometheust (Ridley Scott, 2012) tekinthetjük egyrészt az Alien (Ridley Scott, 1979) előzményfilmjének, másrészt viszont megáll a saját lábán is – feltéve, ha egy kicsit másként közelítjük meg, mint egy átlagos ...