Intermedialitás és jelentéskioltás mint idegentapasztalat
[Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében. Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, 2015. 211 oldal] Kétségtelen, hogy a hetvenes években a Balázs Béla Stúdióból kinövő neoavantgárdhoz sorolt mozgóképi alkotások a nemzetközi összefüggések tükrében is nagy jelentőségűek és nagyhatásúak. Nem véletlen, hogy azokról az elmúlt 20 évben több jelentős elemzés ...
Kísérleti film vagy ars poetica? Az Egy bagatell és a Meghallgatás összehasonlító elemzése Bódy Gábor és Jeles András írásainak tükrében
I. Teória és kísérlet Minden kísérlet lényege, akár valamilyen tagadó-destruktív, akár teoretikus-konstruktív megfontolás termékei, hogy – ha valamiféle eredményre jut -, az eredmények önmaguktól, áttételesen fölszívódnak a társadalom tudatába. (Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig. Beszélgetés Bódy Gáborral) Már tisztán látom, hogy ami igazán jelentős, az a látható és ünnepelt alatt van, ...
Bergman szerint – rész szerint…
Modernizmus és önreflexió Ingmar Bergman filmjeiben 1961-1969
„Mindez a szorongás, amelyet magunkban hordozunk, meghiúsult álmaink, ez a megmagyarázhatatlan kegyetlenség, földi mivoltunk és sorsunk e fájdalmas megismerése lassanként kikristályosította bennünk a földöntúli megváltás reményét. Hitünknek és kétkedésünknek a sötétséghez és a csendhez intézett rettentő kiáltásai a legszörnyűbb bizonyságai elhagyatottságunknak és halálra rémült öntudatunknak.” A bergmani műegész központi filmjében, a Personában (Ingmar Bergman, 1966) elhangzó idézet ...
„Ez csak egy szivar”
A pszichoanalitikus módszer alkalmazásáról a filmelméletben
A kétségbevont hitelességű anekdota szerint Freud egyik egyetemi előadásán éppen a fallikus szimbólumokról beszélt, miközben szórakozottan előhúzott egy szivart, és rágyújtott. Mikor a közönség ezen kuncogni kezdett, Freud állítólag így reagált: „Uraim, ne feledjék, egy szivar néha csak egy szivar”. Akár megtörtént ez az eset, akár nem, mind Freud, mind későbbi pszichoanalitikusok gyakran hangsúlyozzák, hogy ...
A filmes szatíra néhány kérdése
Az itt következő dolgozat a szó minden értelmében kísérlet: egy olyan elméleti vázlatot szerettem volna elkészíteni, amely a filmes szatíra kérdését elsősorban nem annak alakulástörténete, hanem szemiotikai aspektusai felől közelíti meg. A szatíra kérdését ezért nem konkrét műfajként vagy zsánerként, hanem a (vizuális) kommunikáció sajátlagos összefüggéseinek értelmében jeltípusként közelítem meg. A szatírát jel-típusnak vagy még ...
Metamorfózis és önreflexió. „Belehullani a mitológiába”: metamorfózis, képiség és önreflexió
A két elemzett festmény – Gustave Moreau: A Pierisek (1886–89), Salvador Dalí: Narcissus metamorfózisa (1937) – úgy tesz kísérletet a metamorfózis „ábrázolására”, hogy a metamorfózist eleve az ábrázolás – s ekként önmaga – önreflexív allegóriájának tekinti.
Őrületnarratíva és fantáziatér Terry Gilliam filmjeiben. Trauma, hatalom és önreflexió a 12 majomban
A tanulmány Terry Gilliam 1995-ös 12 majom című filmjét vizsgálja, melynek figyelemre méltó jellemzője, hogy miközben egy izgalmas akció-thrillerként működik, kérdésfelvetései jócskán meghaladják a műfaji filmek toposzait.
A propagandától a metanyelvi önreflexióig
A cseh animációs film politikai hagyományáról Az amerikai cartoon, a japán anime, valamint a magasabb tőzsdei árfolyamon jegyzett európai szerzők és iskolák mellett a filmes stúdiumok világtérképén a cseh animációs film jószerivel terra incognitának számít. A nemzetközi recepció a cseh animáció gazdag korpuszából leginkább csak néhány filmkészítőnek, nevezetesen Jan Švankmajernek és Jiří Trnkának szentel figyelmet, ...
Testjáték, játéktest. A testről való gondolkodás A John Malkovich menet című filmben
Elbábozni az életet Spike Jonze A John Malkovich menet című filmjének nyitójelenetében Craig Schwartz, a munkanélküli bábművész otthoni, saját „szórakoztatására” előadott bábjátékát látjuk. Már első látásra felkelti a figyelmünket, hogy nem közönséges bábról van szó, hanem Craig báb-alteregójáról, aki még külső jegyeit tekintve is az „eredetire” hajaz. (Egy későbbi jelenetben ugyanezt a performanszot ismétli meg ...
