Posts tagged "műfaj"
Műfajok a magyar filmtörténetben

Műfajok a magyar filmtörténetben

A tanulmány – előzetes statisztikai elemzéseken keresztül – a magyar filmtörténet műfajtörténeti elemzésére vállalkozik. Az írás a különböző műfaji kategóriák közötti megkülönböztetés módszertanára reflektál, és több szempontból kialakított statisztikákat mutat be a műfajok eloszlását illetően a magyar film elmúlt 80 évéből.
A mémek mint műfaj: a strukturációelmélet alkalmazása a mémelemzésben

A mémek mint műfaj: a strukturációelmélet alkalmazása a mémelemzésben

Bevezetés Joseph Ducreux, francia művész, 1735-ben született. Portréival vált híressé, melyekért bárói címet kapott, és kinevezték Marie Antoinette királynő első számú festőjévé. 1793-ban Ducreux befejezte Portrait de l’artiste sous les traits d’un moquer (A művész portréja, feketerigónak öltözve) című önarcképét. A portré Ducreux-t, a francia arisztokratát barna kabátban és fekete kalapban ábrázolja, önelégülten vigyorogva, miközben ...
Meghatározzuk-e az SF-et vagy sem? Műfajelmélet, SF és történelem

Meghatározzuk-e az SF-et vagy sem? Műfajelmélet, SF és történelem

A film műfajának szemantikai/szintaktikai megközelítése című 1984-es úttörő tanulmányában Rick Altman találóan állapíthatja meg, hogy „mindeddig a műfajelmélet majdnem kizárólag egy olyan szinkronikus modell létrehozásán fáradozott, mely leírja egy bizonyos műfaj szintaktikai működését”. (Altman 1984: 12) Alig néhány évvel később, 1991-ben Ralph Cohen bejelentette, hogy paradigmaváltás történt a műfajelméletben, melynek következtében az állandó ahistorikus entitások ...
Prometheus, avagy a posztmodern Frankenstein. Áthallások: mítosz, film, irodalom

Prometheus, avagy a posztmodern Frankenstein.
Áthallások: mítosz, film, irodalom

Lassan három éve, hogy a minden idők legjobb sci-fi rendezőjének tartott Ridley Scott igazi nagy mozifilmmel tért vissza a tudományos fantasztikum világába. A rengeteg vitával övezett Prometheust (Ridley Scott, 2012) tekinthetjük egyrészt az Alien (Ridley Scott, 1979) előzményfilmjének, másrészt viszont megáll a saját lábán is – feltéve, ha egy kicsit másként közelítjük meg, mint egy átlagos ...
Pécsi hallgatók Aoyama Shinji: Rögeszme című filmjéről

Pécsi hallgatók Aoyama Shinji: Rögeszme című filmjéről

Iváncza Boglárka: Aoyama Shinji: Rögeszme (1997) Aoyama Shinji filmjének, a Rögeszmének (Tsumetai chi. Aoyama Shinji, 1997)  alapjául Kurosawa Stray Dog (Nora inu. Akira Kurosawa, 1949) című filmje szolgál. Első nézésre talán túlságosan nyers és távolságtartó Aoyama stílusa, ezért a szituációkban kibontakozó történet nem kapja meg azt a jelentéstartalmat, amit a film harmadszori áttekintés után katarzisként él át a néző. ...
Égi és földi szerelem Végletesség, szimbolizáció és tragikum Az íjban és a Failanban

Égi és földi szerelem
Végletesség, szimbolizáció és tragikum Az íjban és a Failanban

Bevezetés A könnyedsége ellenére szemtelenül önreflexív Pimasz barátném (Yeopgijeogin geunyeo. Kwak Jae-young, 2001) férfi főhősének humoros sugallata szerint a felkavaróan szomorú filmek dél-koreai sikerének oka Hwang Sun-won neves szépíró 1959-es, Zápor (Sonagi)  című, melodramatikus érzékenységű novellája – amely kötelező középiskolai olvasmányként nyilván kitörölhetetlen nyomot hagy („Egy hétig nem tudtam aludni“) a dél-koreai ifjúság lelkivilágán. Csak találgathatunk, hogy valóban így van-e, ám ...
„Brush up your Shakespeare” Shakespeare-adaptációk műfaja négy Makrancos hölgy tükrében

„Brush up your Shakespeare”
Shakespeare-adaptációk műfaja négy Makrancos hölgy tükrében

A Shakespeare-adaptáció helye az irodalom- és filmkritikában Az Oscar-díjak között külön szobrocska illeti a legjobb adaptált forgatókönyv szerzőjét, tehát az adaptáció a filmszakma legrangosabb fórumain is elismert jelenség, melyet nemcsak meg lehet, de meg is kell különböztetni az eredeti forgatókönyvektől. Az adaptációk közül pedig a huszadik századi filmipar termésének jelentős része kapcsolódik valamilyen formában Shakespeare ...
A részlettől a jelentésig. A Sivár vidék és a mozgóképi artikuláció

A részlettől a jelentésig. A Sivár vidék és a mozgóképi artikuláció

Az itt következő fejezet egy sor egymást részben fedő utazásra összpontosít. Feltérképez néhány olyan értelmezési útvonalat, melyek a Sivár vidék egyes részleteiből indulnak ki, és a film egészének jelentéseit tárgyaló kritikai vázig jutnak el. A részlettől a jelentés felé történő mozgás magában foglalja a film egyes aspektusainak az összekapcsolását olyan tágabb filmelméleti problémakörökkel, mint a ...