Molnár Péter: Két kortárs amerikai fantázia
„Az emberi rasszok kevercseihez kell őket hasonlítanunk, akik nagyjából, és egészében a fehérekre hasonlítanak, de színesbőrű gyökereikből adódóan némely feltűnő tulajdonságuk folyvást elárulja őket, és ezért kívül kell maradniok a társadalmon, és nem élvezhetik a fehérek előjogait. Ilyenfélék a normális és neurotikus ember fantáziaképződményei, melyeket mint az álom- és tünetképződés első lépcsőfokaiként ismertünk meg…” – ...
A test és a szöveg határai – A tenger dala című animációs film mint mítoszadaptáció
A tanulmány A tenger dala (2014) című animációs filmben feldolgozott selkie-feleség mítosz adaptációjának jellemzőit, és az ehhez kapcsolható konnotációkat és mélystruktúrákat kívánja feltérképezni a mítoszkritika és a posztstrukturalista irodalomtudomány segítségével.
Extimitás: a kortárs amerikai sci-fi és a nézői szubjektum
0. Felblende Amikor Spike Jonze A nő (Her. Spike Jonze, 2013) című filmjében Theodore Twombly hazaért újonnan vásárolt számítógépével, és indítás után belekezd az operációs rendszer telepítésébe és konfigurálásába, a hangvezérlésű kalibrációs segéd hirtelen meghökkentő kérdésekkel áll elő: OS1 géphang: Mr. Theodore Twombly, az OS1, az első mesterséges intelligenciával rendelkező operációs rendszer üdvözli önt! ...
Bódy Gábor és Jeles András színházi rendezései
Bódy Gábor: Hamlet, 1981 Győri Kisfaludy színház Bódy Gábor nevéhez mindössze egyetlen színházi rendezés kötődik: 1981-ben a Győri Nemzeti Színházban a Hamletet vitte színre. Az előadás rendkívül negatív kritikákat kapott; a díszlet, a jelmezek és a színészi játék vitriolos szóvirágok célpontja lett. Kortárs magyar színházi horizontból visszatekintve az ellenvetések egy része a drámaszöveg és előadás ...
Fétis és kép. Egy paradigmatikus eset: a pornófilm
A fétis érzékelése nem feltétlenül a látás útján történik – a tapintás, a hallás vagy a szaglás éppúgy részt vehet az élvezetek játékában, mint a látás -, mégis a szkopofíliához áll a legközelebb. A fetisizmus és a képiség elválaszthatatlan. A fétisimádat önmagában is egy képpel veszi kezdetét a pszichoanalitikai magyarázat szerint. A fétis a vágy ...
Írás, kép, test.
Shakespeare és Greenaway találkozása a boncasztalon
Úgy tűnik, a posztmodern valamiért képtelen kiszabadulni a freudi Ödipusz-komplexus allegóriájából. Mint a gyermek, aki libidinális vágyait apján, a törvény és szabályrendszer jelölőjén keresztül vezeti el anyja felé, feloldódva így a kultúra rendszerteremtő mechanizmusában, a kortárs kulturális reprezentációk rabjai maradnak a múltnak. Vagyis az (irodalmi) kánon által kijelölt ösvényen indulnak el a jövő felé, melybe közvetlenül ...
A szelf önismereti örvényei és konstrukciói a Hamletben és megfilmesítéseiben
A „pszichoanalitikusok úgy vannak a Hamlettel, mint a macskák a gombolyaggal”, írja Norman Holland. Úgy tűnik, a filmesek is, vagy talán mindannyian így vagyunk ezzel a fura, felemelő, összezavaró, irányt sejtető, mégis nehezen leküzdhető örvényekbe vezető művel. Mint minden klasszikus, eminens szöveg, a Hamlet is sokféle módon és okból olvasható, lehet politikai dráma, lehet a nemi identitás válságát felvető ...
Merre tovább? A pszichoanalitikus filmelmélet útjai a huszonegyedik században
Vázlat a „A Vászon és a Dívány találkozása – szabad asszociációk filmművészet és pszichoanalízis határvidékén” című konferencia elé Furcsa, de a „merre tovább?” kérdésre a Jacques Lacan után adható válasz – ami persze a pszichoanalízis logikájának legadekvátabb megfogalmazása is egyben – csak az lehet, hogy „vissza, hogy előre mehessünk”. Lacan sokszor hangoztatta, hogy bárki lehet ...
Szeressem felebarátomat? Köszönöm, nem!
Napjainkban a rasszizmus pszichoanalitikai megközelítéseinek rossz hírnevük van. A kritika hajlamos kizárni az ilyen jellegű megközelítéseket, mint a „pszichológiai redukcionizmus” példáit, mint a rasszizmus értelmezésének olyan módozatait, amelyek eltekintenek mind a rasszizmus társadalmi-gazdasági feltételeitől, mind az etnikai másság tapasztalatakor rasszista reakciókat generáló kulturális értékek és identifikációk szocio-szimbolikus kontextusától. A rasszizmus társadalmi-gazdasági és kulturális szempontú leírásainak ...
Az adaptáció mint a szöveg tudattalanja. Csáth Géza: Anyagyilkosság; Szász János: Witman fiúk
1997-ben mutatták be Szász János Witman fiúk című filmjét, mely elsősorban Csáth Géza Anyagyilkosság (1908) című novellája, valamint kevésbé hangsúlyos módon A kis Emma (1912) című elbeszélésének felhasználásával készült. Jelen munkámban a nevezett három mű egymáshoz fűződő, adaptációs viszonyát vizsgálom behatóbban; szem előtt tartva azokat a „szöveg-használati” hangsúlyokat, melyeket maga a film jelölt ki a Csáth-művek ...
Szubjektumkonstrukciók az Elm utcában. A szubjektivitás alakzatai a “slasher” horrorfilmben
A horrorfilm gyakorlatilag megszületése óta, de különösen a szubjektum összetettségére érzékeny (jórészt pszichoanalitikus) filmelméletek népszerűvé válása óta kitüntetett tárgya az elméleti irányultságú kritikának. Az ilyen jellegű munkák azonban, úgy tűnik, épp annyi problémát vetnek fel, mint amennyit megoldanak. A horrorfilm klasszikus pszichoanalitikus olvasatai gyakran olyan elméleti alapokon nyugszanak, melyek ma már mind pszichoanalitikus, mind filmelméleti ...
“Eladó a menyasszony!” Szexualitás, patriarchátus és politika Fábri Zoltán Körhintájában
Aki valaha részt vett – diákként, tanárként, esetleg filmklubos moderátorként – a Körhinta megbeszélésén, emlékezhet arra a problémára, amelyet egy megakadó-újrainduló élő vita érzékelhetőbbé tehet, mint a többnyire zárt, koherens írott elemzés, s amely elsősorban a film tematikus megosztottságából fakad. Röviden: sok néző számára gondot okoz a mű szerelmi és politikai szálának összekötése. Egyáltalán, szükséges-e ...
