A káosz urai.
A kortárs szuperhősök mesés terápiás ígéretei
A szuperhősfilmek elsöprő közönségsikerének kulcsa, hogy olyan vágybeteljesítő hősmítoszokként működnek, melyeket a néző ma a leginkább relevánsnak érez. A szöveg arra a kérdésre keresi a választ, mik lehetnek e jelenség legfontosabb okai, és felvázol néhány kapcsolódó, továbbgondolásra érdemes szempontot.
A Mennydörgés Istenének amerikanizálása:
hogyan lesz a fiúuralkodóból Asgard jogos királya a Thorban
A tanulmány Terence McSweeney Avengers Assemble! Critical Perspectives on the Marvel Cinematic Universe című könyvének két szövegét ötvözi; az első részben Thor figurája az amerikai monomítoszokkal és politikával összefüggésben jelenik meg, a második rész pedig a Marvel-filmek problémás nőábrázolását mutatja be.
Az út Jessica Jonesig
Feminista potenciál és megvalósulás a szuperhőssorozatokban
A dolgozat a szuperhős-tematikájú televíziós és websorozatokat vizsgálja, elsősorban azok női karaktereinek ábrázolását és a család szerepét a történeteken belül. Bár a szuperhősök megjelenése a populáris kultúrában évről évre látványosan növekszik, a női hősökkel foglalkozó alkotások viszonylag sokáig várattak magukra.
Modern mítosz és metafikciós elemek Neil Gaiman Sandman-sorozatában
Neil Gaiman Sandman-sorozata idén lesz huszonöt éves. Már indulásakor, a nyolcvanas évek végén zajló képregényes paradigmaváltás időszakában a fordulat egyik fontos szövegének számított: a képregénytörténet modern korszakának első képviselői közé tartozik.
Képregény + film = rajzfilm?
A japán rajzfilm a médiumközi adaptáció hálójában Egy olyan tradicionálisan látványközpontú kultúrában, mint a japán – amely évszázadok óta rendületlenül mindenben az esztétikumot keresvén művészetté lényegíti át még az olyan hétköznapi tevékenységeket is, mint az írás, a teakészítés, a kertészkedés vagy a virágok elhelyezése egy vázában, sőt nap mint nap a házon kívül fogyasztott ételek ...
