Posts tagged "film"
Új irodalmi műfaj: a filmszcenárium

Új irodalmi műfaj: a filmszcenárium

Új irodalmi műfaj keletkezése nem gyakori jelenség. A múzsák társasága igen zártkörű. (...) Ha tehát a filmszcenárium tényleg mint új irodalmi műfaj jelentkezik, akkor ez olyan ritka és jelentős esemény, hogy vele behatóbban foglalkoznunk érdemes.
A film rossz tárgy. Interjú Francesco Casettivel

A film rossz tárgy. Interjú Francesco Casettivel

Francesco Casetti a 70-es évekbeli szemiotikai filmelmélet ifjú lázadója, aki mentorának tudhatta Umberto Ecót és Christian Metz-et. Az olasz filmtudomány jelentős alakja, a tudományterületet történetileg áttekintő Filmelméletek 1945-1990 ma is sokszor hivatkozott műve.
Hibrid és összetett tudományterület. Interjú Vinzenz Hedigerrel

Hibrid és összetett tudományterület.
Interjú Vinzenz Hedigerrel

A kutatással, kritikával, filmek megóvásával és kiállításával foglalkozó, svájci születésű Vinzenz Hediger jelenleg a Frankfurt am Main-i Goethe Universität filmtudományi professzora. A Zürichben megvédett doktori munkája a filmelőzetesek történetére koncentrált, könyv formájában 2001-ben jelent meg, Verführung zum Film. Der amerikanische Kinotrailer seit 1912 címen.
A zék, az alfák és a filmoktatás

A zék, az alfák és a filmoktatás

A dolgozat a filmoktatás aktuális kérdéseinek a megfogalmazására törekszik, arra keresi a választ, hogyan volna célszerű az alfa-generáció, a 2005 után születettek filmoktatásáról gondolkoznunk az újmédia-környezetben. A tanulmány a magyarországi film- és médiaoktatás ismeretében egy friss kutatás eredményeinek az elemzésével arra jut, hogy a filmoktatás céljai újrafogalmazandóak, továbbá számos érv szól a film és médiaoktatás ...
Átkötések

Átkötések

Film és irodalom kapcsolata az 1945 utáni magyar filmművészetben (1) Bódy Gábor az Utak és eredmények a magyar film történetében, 1963-1969 című tanulmányának egy pontján így jellemzi az 1965-ben készült Húsz óra filmtörténeti pozícióját: “A magyar >új hullám< kezdeteként szokásos Fábri Húsz óráját megjelölni. Meggondolásaink értelmében ez a film inkább átkötő szerepet kap, úgy is, ...
Peter Greenaway, avagy színház és film "határtalan" határai

Peter Greenaway, avagy színház és film “határtalan” határai

Peter Greenaway filmjei megosztják a közönséget, és kihívások elé állítják a befogadót. Az 1993-as, A maconi gyermek ( The Baby of Macon) című filmjében zsúfolt, barokkos képekkel, szokatlan idő- és térkezeléssel, önreflexív elemekkel és végtelenül depresszív történettel sokkolja a nézőt. A maconi gyermek olaszországi premierje után Peter Greenaway így kommentálta közönsége reakcióit: „Amíg a film ...
A narratív film elméletei

A narratív film elméletei

Pascal Bonitzer (1992) a hitchcocki suspense-ről írt tanulmányában egy Lumière rövidfilmet „hitchcockizál”, melyben nem történik egyéb, minthogy egy katona egy babakocsit tologató dadának udvarol. A „rögzített” jelenet ártatlannak nevezhető, és nem túl eseménydús. Ha azonban mindezt megelőzi egy állítás, hogy a dada meg akarja gyilkolni a kisbabát – még akkor is, ha semmi sem változik ...
Ugrani fogok tüzekbe, ugrani - Jeles András poétikája

Ugrani fogok tüzekbe, ugrani – Jeles András poétikája

Jeles András: Teremtés, lidércnyomás. Budapest, Kijárat Kiadó, 2006. A Teremtés, lidércnyomás című kötet a magyarországi intellektus egyik legegyedibb képviselőjének, Jeles Andrásnak az összegyűjtött írásait tartalmazza. A várakozásokkal szemben könyve nem sorolódik sem az elmélet, sem a kritika, sem az irodalom vagy a film zászlaja alá, hanem valamiféle tartózkodó szégyenlőséggel megáll a küszöbön, és onnan tekinget, ...
Utazás képekkel. Kép a képben, idő az időben – Kronosz játékai Huszárik Zoltán Szindbád című filmjében

Utazás képekkel. Kép a képben, idő az időben – Kronosz játékai Huszárik Zoltán Szindbád című filmjében

Az a képi sokrétűség, amely a Huszárik Szindbádját kivételessé teszi, a kortárs filmalkotások világában – legyen az magyar, európai vagy más kontinensről való – meglehetősen ritkán lelhető fel, így nemcsak a film létrejöttének idejében tekinthető rendkívülinek, hanem máig különös erővel hat az a képi kaleidoszkóp, amelyet nézői számára nyújt. Érdekes a Szindbád-fogadtatás görbéjének az alakulása. ...
A hátsónál is hátrébb: teatralitás Hitchcocknál

A hátsónál is hátrébb: teatralitás Hitchcocknál

Amikor egy film kapcsán merül fel a teatralitás gondolata, a klasszikus elméleti szöveghely, amely megidéződik, nagy valószínűséggel Walter Benjamin híres különbségtétele lesz színház és film (vagy filmszínház) között. A filmszínész emlékezetes példája mutatja legtömörebben a két művészet mediális különbségét Benjamin szerint: szemben a színházi színésszel, aki az előadás közben látja és hallja a közönség reakcióit, ...
Színház és rádió (Nevelőmunkájuk kölcsönös ellenőrzéséről)

Színház és rádió (Nevelőmunkájuk kölcsönös ellenőrzéséről)

„Színház és rádió” – egy elfogulatlan szellemben talán nem a harmónia érzését kelti e két intézmény vizsgálata, noha itt koránt sincs olyan kiélezett versenyhelyzet, mint a rádió és a koncertterem között. Ám túlontúl sokat tudunk egyfelől a rádió mind kiterjedtebb tevékenységéről, másfelől a színház fokozódó válságáról ahhoz, hogy kettejük közös munkájáról már előre képet alkothassunk ...

A világ ”láthatósága”. Deleuze, Merleau-Ponty és a film

Film és filozófia Gilles Deleuze filmről szóló könyvei tíz évvel megjelenésük után is a filmelmélet legfontosabb írásai közé tartoznak. Deleuze az 1990-es évektől kezdve a legvitatottabb filozófusok egyikének számít, filmről szóló könyvei azonban napjainkban is különös jelentőséggel bírnak, hiszen a tudományos hozzáállást legalább három képelméleti aspektussal kapcsolatban gyökeresen megváltoztatták. Először is megállapítható, hogy a filmmel ...
Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa

Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa

Gaál István 1970-ben bemutatott Magasiskola című filmje a hetvenes évek erőteljesen stilizáló irányzatához tartozik. A kisregény adaptációja nem a „realizmus parabolájának” Mészöly Miklós-i szellemében fogant; a rendező az író „dokumentarizmusát” nem dokumentarista eszközökkel valósította meg. Mindez nem csupán Gaál művészi beállítottságával magyarázható, hanem Mészöly kisregényével is. Az 1956-ban írt mű ugyanis valójában közelebb áll a szerző paraboláinak ...