
Vászontestek és élő babák. A filmi reprezentáció színházi határmezsgyéjén
Megújulás a visszatérésben Meglehetősen elterjedt a film és a színház kapcsolatát tárgyaló diskurzusokban, hogy „a film történetét gyakran a színházi modellektől való elszakadásának történeteként kezelik”. Az ábrázoló művészetek fejlődése során a – Panofsky kifejezéseivel élve – „mozgékony”, „természetes” film, amelynek „közvetítő közege a fizikai realitás mint olyan” maga mögött hagyta a „statikus”, „mesterkélt” színházat, a „frontalitást”, a „teátrális színjátszást”, ...