„Mi filmet filmkészítés közben csinálunk” – beszélgetés Szalai Györgyi filmrendezővel
Szalai Györgyi a Budapesti Iskola legmeghatározóbb alkotóinak egyike, számos dokumentarista játékfilm rendezője, forgatókönyvírója.
„Ez egy fantasztikusan szabad műfaj” – beszélgetés Pap Ferenc operatőrrel a Budapesti Iskoláról
Pap Ferenc rendkívül gazdag és sokszínű operatőri életművéből e beszélgetés a dokumentarista játékfilmekre összpontosít.
Dokumentumfilm és propaganda (Bevezető)
Az Apertúra jelen számához írt bevezető tanulmány áttekinti azokat a fogalmakat, amelyek a társadalmilag releváns dokumentumfilmek lehetséges értelmezői mezőjét adják.
Idő lett. A Budapesti Iskola és az idő
Jacques Rancière Tarr Béla filmjeinek sajátos időkezelését az utóidő fogalmával jellemzi, és a realizmussal köti össze. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az utóidő filmtörténeti összefüggéseket nélkülöző fogalma hogyan kontextualizálható a Budapesti Iskola filmjei segítségével.
Diskurzus, hatalom és ellenállás a késő Kádár-kor filmszociográfiáiban
A tanulmány első része a késő Kádár-korszak közösségi identitásválságát és számos társjelenséget (kettős társadalmi tudat, szocialista polgárosodás, második társadalom) elemez a korabeli magyar mozi tükrében.
Narráció, szatíra és a látvány politikája a Budapesti iskolában
A hatvanas és a hetvenes évek fordulóján jelentkeztek a történetmondásnak azok a mintázatai, amelyeket később a Budapesti Iskola filmjei használnak majd fel és dolgoznak át abból a célból, hogy performancia, „megtestesülés” és szociografikus modellezés termékeny feszültségét megteremtsék.
A dokumentumfilm elmélete és a Budapesti Iskola
A dokumentumfilmek elméleti kérdéskörében sajátos helyet foglal el a dokumentarista játékfilmek kategóriája. A Budapesti Iskola elnevezésű mozgalom ezt a filmtípust juttatta érvényre alkotásaiban, létrehozva a dokumentumfilmes és játékfilmes hagyományok sajátos ötvözetét.
Csend és kiáltvány. A fikciós dokumentarista forma hagyománya
A magyar filmművészet formatörténetében a fikciós dokumentarizmus a hetvenes évek Budapesti Iskolájában teremt önálló és jelentős irányzatot. A fikciós formákat átható dokumentarista stílus megjelenése a filmek közvetlen társadalmi szerepvállalásának igényével hozható összefüggésbe; e forma filmtörténeti jelenléte tehát egyúttal a társadalmi szerepvállalás státusát is jelzi. A teljes magyar filmtörténeten érvényesíthető szempontrendszer különösen az 1948 és 1989 ...
