Sötét átjárók: Film noir adaptációk a 40-es évek nyitányán
A tanulmány három amerikai bűnügyi regény és klasszikus hollywoodi filmfeldolgozásuk összehasonlításával kívánja bizonyítani, hogy a 40-es évek stúdiófilmjében létrejött egy olyan egységes – és a gyártási rendszerben tudatosan reprodukált – tematikai csoport, amely a bűnügyi filmeken belül a korábbi két alapműfajjal szemben nem a hivatásos nyomozóra (krimi) vagy hivatásos gengszterre (gengszterfilm), hanem a bűnelkövetésbe saját ...
Shakespeare újratöltve – Adaptációk a DC és Marvel képregényeiben
Az alábbi tanulmány képet nyújt a választott Shakespeare témájú képregény-feldolgozások által alkalmazott adaptációs technikákról, és kitér az adaptációk általános vizsgálata során felmerülő problémákra és az azokkal kapcsolatos legújabb elméletekre.
Vágyunk varázslatos tárgya. Kenneth Branagh: Lóvátett lovagok – komédia a musicalszínpadon
Dolgozatomban Kenneth Branagh 2000-es Shakespeare-adaptációján keresztül vizsgálom meg azokat a diskurzusokat, amelyek Shakespeare kulturális értékét és a Shakespeare-adaptációkon számon kérhető funkciókat boncolgatják.
Az adaptáció mint műfaj
A tanulmány ahelyett, hogy a filmes és televíziós adaptációkat a hozzájuk felhasznált irodalmi forrásszövegek kontextusában vizsgálná, egy másik kontextust javasol az adaptációk befogadására és elemzésére: az adaptációt mint műfajt.
Gaborják Ádám: Horrorra akadva
Adaptáció, ismétlés, kísérteties Vida Gergely Horror klasszikusok című könyvében 1. A nyitottság poétája. Bevezetés. Vida Gergely: Horror klasszikusok. Budapest, Kalligram, 2010. Dolgozatom középpontjában Vida Gergely legújabb, negyedik verseskönyve a Horror klasszikusok áll. Amint már maga a cím is jelzi, a kötet különböző horrorfilmekre írt verseket tartalmaz. A kötetben felvonultatott filmek a mainstream hollywoodi vonulattól kezdve ...
Kéz a kézben – filmtörténet irodalomba ágyazva
[Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek. A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között. Budapest, Kijárat Kiadó – Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány, 2014. 564 oldal] Legalább két szinten nyújt filmtörténeti élményt a Forgatott könyvek. Egyrészről biztosítja a rácsodálkozás örömét az irodalom és film kapcsolatára vonatkozó rengeteg információval. Kiben tudatosodott ugyanis mondjuk az, hogy ...
A test és a szöveg határai – A tenger dala című animációs film mint mítoszadaptáció
A tanulmány A tenger dala (2014) című animációs filmben feldolgozott selkie-feleség mítosz adaptációjának jellemzőit, és az ehhez kapcsolható konnotációkat és mélystruktúrákat kívánja feltérképezni a mítoszkritika és a posztstrukturalista irodalomtudomány segítségével.
Drakula beágyazva. A vérvád fantazmatikus képei Erdély Miklós Verzió című filmjében
Tanulmányomban Erdély Miklós 1979-ben elkészült Verzió című filmjét elemzem, amely Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című dokumentumregényének az adaptációja, és ennek megfelelően az 1882-es magyarországi vérvád történetének speciális újraalkotása.
Átkötések
Film és irodalom kapcsolata az 1945 utáni magyar filmművészetben (1) Bódy Gábor az Utak és eredmények a magyar film történetében, 1963-1969 című tanulmányának egy pontján így jellemzi az 1965-ben készült Húsz óra filmtörténeti pozícióját: „A magyar >új hullám< kezdeteként szokásos Fábri Húsz óráját megjelölni. Meggondolásaink értelmében ez a film inkább átkötő szerepet kap, úgy is, ...
Az örkényi groteszk filmen. Fábri Zoltán Isten hozta, őrnagy úr! című adaptációja
Örkény István irodalmi életműve legfőbb sajátosságának a groteszk egyéni, szinte csak rá jellemző formáját szokták tartani. (1) Örkénynél ez a különböző műformákban egyaránt megjelenik, használja a kisregényekben, a színpadi darabokban és az egyperces novellákban. Azt azonban ő is érzi, hogy a groteszk nem alkalmazható egyformán a különböző formákban. Nem véletlen, hogy a kisregények és színpadi ...
Filmfordítás − nyelvi, művészi, kulturális közvetítés
Nyelv, kultúra, közvetítés Az olvasott, hallott, látott információk túlnyomó része fordítás. A tudományos cikkek, nemzetközi hivatalos iratok, művészeti alkotások, világhírek, reklámok többnyire idegen nyelven születnek, amelyeket a magyar nyelvi változat megalkotása után ismerhetünk meg. Az eredeti, forrásnyelvi szöveg átkódolása a befogadó nyelvére, azaz a célnyelvre azonban nem elegendő az üzenet maradéktalan értelmezéséhez. Nem csupán azért, ...