Miközben az amerikai film mellett immár a távol-keleti vagy a dél-ázsiai filmkultúrákról is számos tanulmány hozzáférhető magyar nyelven, a közép-európai film teoretikus és/vagy filmtörténeti megközelítése többnyire kívül esik a hazai filmes stúdiumok látószögén. Ez annál is inkább sajnálatos, mivel a szomszédos országok és nemzetek filmkultúrái nemcsak földrajzilag esnek közelebb Magyarországhoz, hanem problémafelvetéseikben is hasonlóak. Az Apertúra ezen tematikus száma, mely az 1960-as évek egyik legjelentősebb közép-európai filmes mozgalmára, a csehszlovák újhullámra (Československá nová vlna) fókuszál, ezen az aránytalanságon igyekszik változtatni. Az újraértelmezett csehszlovák újhullám összeállításának aktualitását az adja, hogy a mozgalom nyitánya hozzávetőlegesen félévszázados évfordulóját ünnepli.

A tematikus szám összeállításának vezérelve az volt, hogy olyan eredeti, az Apertúra folyóirat ezen lapszámához készült tanulmányokat és külföldi szerzők szövegeit jelentessünk meg, melyek a csehszlovák újhullám mozgalmának sokszínűségét, diverzitását demonstrálják. Koncepciónk szerint a tanulmányokat két szempont szerint válogattuk ki. Egyfelől az volt a célunk, hogy olyan szövegeket publikáljunk, melyek az ismertebb szerzőket és filmeket nem a hagyományos megközelítésmód szerint vizsgálják, másfelől pedig az, hogy olyan alkotókat és értékes filmeket is bevonjunk a korpuszba, melyek kevésbé – vagy rosszabb esetben: egyáltalán nem – ismertek. Reményeink szerint ezek a szövegek ösztönzőleg hatnak majd a közép-európai film további honi kutatására, illetve – a recepció felettébb hézagos volta folytán – „felfedezésére”.

Az Előbeszédek címet viselő első rész a csehszlovák újhullám általános kérdéseit és előzményeit vizsgálja. Gerencsér Péter dolgozata a csehszlovák újhullám történetének átfogó áttekintése helyett egyes kérdéseket vizsgál felül, és új megközelítésekkel tágítja az eddigi értelmezési hagyományt, míg Zalán Vince tanulmánya az újhullám közvetlen előzményei közül három film szorosabb olvasatát nyújtja, és azokat a modern filmes törekvések keretébe illeszti be. A Szürrealizmus, szexualitás, ellenfilm című szekció a mozgalom ismertebb és kevésbé ismertebb filmjeit az ellenkultúra, az irracionalitás és a bahtyini karneválfogalom szempontjainak érvényesítésével tanulmányozza. Alison Frank szövege egyes „realistának” tartott filmeket a szürrealizmus felől igyekszik újralátni. Katarina Soukup dolgozata Věra Chytilová talán leghíresebb filmjét, a Százszorszépeket a lakoma és a szexualitás összefüggése, illetve a korabeli csehszlovák filmes konvenciók tükrében interpretálja. Jonathan Owen írásának tárgyát a kevésbé ismert szlovák Juraj Jakubisko két filmje képezi, melyeket a szerző a hatvanas évek nemzetközi ellenkulturális mozgalmai felől és a szlovák népi kultúra irányából értelmez. Az összeállítás harmadik fejezete, mely A totalitarizmustól a paternalizmusig címet kapta, a diktatúrák és a (politikai és egyéni) gyámkodás kérdéseivel foglalkozik. Az első tanulmány a csehszlovák holokauszt témájú filmek hagyományát térképezi fel, közelebbről pedig az Üzlet a korzón című Oscar-díjas filmet elemzi. Gelencsér Gábor értekezése speciális szempont kiválasztásával számos filmen keresztül a paternalizmus megnyilvánulási formáit kutatja. A mozgalom egyik legpolitikusabbnak tartott filmjét, A fül című Kachyňa-opuszt a bűntudat felől veszi górcső alá Julia Zelman szövege. A „Normalizált” őrültség című részbe Petra Hanáková dolgozata tartozik, amely a normalizáció időszakának (az 1970-1980-as évek) kedvelt, de a ’60-as évekbe visszanyúló őrült vígjátékait helyezi szélesebb összefüggésrendszerbe.

Az összeállítást részletes filmográfia és bibliográfia egészíti ki. Végezetül a tematikus számot Milián Orsolya recenziója zárja az Imre Anikó által szerkesztett közép-európai kézikönyvről.

Itt szeretnénk megköszönni a tematikus szám megjelentetéséhez nyújtott támogatását a budapesti Cseh Centrumnak és különösen Gál Róbert programszervezőnek, illetve a budapesti Szlovák Intézetnek, kiváltképpen Hushegyi Gábornak, az intézet igazgatójának.

 

Gerencsér Péter
vendégszerkesztő

Szlovák-intézet-logo
Cseh-centrum logo