Yearly archive 2011

Blos-Jáni Melinda: A némaság örökletes?

Írott szavak és akusztikai események kortárs némafilmekben: Guy Maddin Careful (1992) és Esteban Sapir La Antena (2007) című filmjei alapján A mozgó fotografikus kép és a szinkronhang felbukkanása Noël Burch szerint két olyan küszöböt jelentett, amelyek átlépése az általa mozdulatlan utazásként emlegetett diegetikus folyamat gazdagodásához járult hozzá: „hajlok arra, hogy 1895-öt és 1927-et a diegetikus ...

Varga Zoltán: Beszéd helyett

A zörej kiemelt szerepe az animációs filmben A Tarzan 1999-es rajzfilmváltozatának egyik jelenetében az emberek éppen üresen hagyott táborát megtaláló állatok – egy majomcsoport és barátjuk, egy elefánt – improvizatív előadással szórakoztatják magukat. Terk, a módfelett izgága majom az írógép billentyűit nyomogatva arra lesz figyelmes, hogy a masina által produkált hangok egyfajta ritmusba – ha ...

Anne Paech: A néma alakja a hangosfilmben

A némafilm elméletírói és történészei sosem tudtak igazából egyezségre jutni azt illetően, hogy a némafilm tulajdonképpen mennyire volt „néma”; vagy csupán „hallgatag” volt, és ezért a gesztusokban, a mimikában annál beszédesebb – végülis a némafilm a kísérőzenéje miatt a hangosfilm előtt is mindig már „hangos” volt. Ha helyesen beszélünk a némafilmről, akkor jóllehet a film ...

Zemankó Anikó: Zene és film

Zenei hang és kép, zenemű és film mikro- és makroformális kapcsolatrendszerének vizsgálata  1. Bevezetés „Ha Bach matróztáncot és egyházi éneket fúgába egyesített, ha Mozart képes volt összekapcsolni a külvárosi népszínpad trivialitását az oratórium emelkedettségével, ha Beethoven a pasztorálist a heroikussal keverte, ezt nem azért tették, hogy a korabeli zenélés szféráinak elkülönülését hangsúlyozzák, hanem ellenkezőleg, hogy ...

Jonathan Auerbach: A vokális gesztus. A mozi eredeteinek hangjai

A mozi egész biztosan az egyik leginkább túldeterminált technológia, mely az 1890-es évek végén jelent meg a korábbi kulturális gyakorlatok széles tárházából. A médium archeológiájának feltérképezésekor nyomon követhetjük a vetített mozgó képek hosszú történetét, például a laterna magica vetítéseket, melyektől a mozi abban különbözik, hogy fotografikus realista képekkel dolgozik. Vagy, ha a mozi alapját a ...

Szendy Péter: On the Road

(Fast forward) Képzeljék el, milyen lehetne egy road movie vetületi rajza, csontváza, bordázata. Képzeljék el, mire emlékeztetne puszta vázlata, még mielőtt igazi története lenne. Sem színészek, sem bonyodalom: csak maga az út, az út képe és hangja. Olyan volna ez, mintha a filmtörténet minden road movie-jából – Clouzot A félelem bérétől (Le salaire de la ...

Michel Chion: Vonalak és pontok

I. A horizontális és a vertikális kérdése I.1. Összhangzat vagy ellenpont? A húszas évek vége felé, amikor beköszönt a hangosfilm, s ugyanakkor épp az esztétizmus rendkívüli felerősödését tapasztaljuk a némafilmben, meglehetősen kedvelték a film és a zene közti összehasonlításokat. Ennek köszönhető, hogy a hang bevezetésekor rögtön a ma is kedvelt ellenpont kifejezést vették elő a ...

Füzi Izabella: A hang funkciói Balázs filmesztétikájában a hangos váltás kontextusában

Füzi Izabella: A hang funkciói Balázs filmesztétikájában a hangos váltás kontextusában A filmtudomány egyik leggyakoribb megállapítása a filmi hanggal kapcsolatban, hogy az mindig a képnek alárendelve kap funkciót, és a kép realitásillúziójának a támogatására szolgál. A filmelméletek szívós képközpontúsága egyrészt a némafilm történeti elsődlegességéből fakad (a hangosfilm leegyszerűsítve és tévesen fogalmazva pusztán csak hangot ad ...

Kapás Zsolt Zsombor: Mockumentary, a dokumentarista jelhasználat reflexiója

  1.1. Mi a mockumentary? A mockumentaryt általában olyan filmtípusnak tekintik, mely dokumentarista eszközök intenzív alkalmazásával fikciós eseményeket jelenít meg. Bár ez az általánosító leírás segítségünkre lehet a meghatározásban, mégsem tekinthetjük az adott jelenség kimerítő definíciójának. A dokumentarizmushoz kapcsolódó filmnyelvet és olvasási módot kihasználó, azokra építő mockumentaryk működése ugyanis árnyalt, speciális filmes jelenségként értelmezhető. Dolgozatom ...

Bodroghalmi Tamás: Minimalizmus Robert Bresson filmjeiben

Az általam vizsgált rendező, Robert Bresson egyetemes filmtörténetben betöltött szerepe vitathatatlan. A korábban bevett filmezési gyakorlat tagadása teszi igazán egyedi és felejthetetlen élménnyé filmjeit. A feleslegesnek vélt filmnyelvi eszközöktől való megszabadulás egyben a filmes minimalizmus egyik úttörőjévé teszi; hatása számos kortárs rendező munkáin is felfedezhető. Szerepét csak tovább növeli, hogy napjainkra az ún. szerzői filmes ...

2011. ősz [VII. évfolyam, 1. szám]

Hang a filmben: az audiovizualitás elemzése Szerkesztő: Füzi Izabella Az utóbbi években egyre sürgetőbb igény fogalmazódott meg a hang különböző aspektusainak a tanulmányozására. A filmtudomány és a filmelemzés maga is árnyalt szempontrendszerrel járulhat ehhez hozzá, különösen, ami a két érzékterület, a hang és a látás kapcsolatrendszerét illeti. Jelen számunkban többféle logika mentén térképezzük fel az ...

2011. tavasz tartalom – Újmédia, digitalizáció

2011. tavasz [VI. évfolyam, 3. szám] – Újmédia, digitalizáció Szerkesztők: Dragon Zoltán és Gollowitzer Diána Dragon Zoltán: A film a digitalizáció korában – bevezető Újmédia vs. régi médiumok Sághy Miklós: Az adatbázis-logika és a film (Reflexiók Lev Manovich és Dragon Zoltán írásaira) Kelemen Zsolt: Arcade Fire 2.0 és az adatbázis-logika Kiss Gábor Zoltán: Iteráció és dizájn a ...

Sághy Miklós: Az adatbázis-logika és a film (Reflexiók Lev Manovich és Dragon Zoltán írásaira)

Köztudomású (és nem utolsó sorban közös tapasztalatunk), hogy a 20. század végén, a 21. század elején médiatörténeti szempontból jelentős változás zajlott, mely mindenekelőtt a digitális adathordozók és a számítógép hatalomra jutásaként írható le, valamint ezzel egyidejűleg, és ettől semmiképpen nem függetlenül a korábbi adathordozóknak (könyv, fotó stb.) az új (digitális) médiumokba történő beolvadását is megfigyelhettük. ...

Sipos Balázs: A 21. századi akciófilm eredete?

Történetmesélés és az akció integritása Christopher Nolan Eredet című filmjében A Nolan-film legnagyobb potenciális erénye az a monumentális vállalkozás, ahogy létre kíván hozni egy bonyolult játékszabályokon nyugvó párhuzamos, mégis ésszerűnek tételezett világot, és annak spektákulumába összpontosítani egy erőteljes lélektani-egzisztenciális drámát. A film állandó belső feszültsége, és egyben legproblematikusabb vonása ezeknek az összeegyeztetése – vagyis az ...

Kiss Gábor Zoltán: Iteráció és dizájn a videojáték elméletében

  Az immár negyvenéves videojáték – bár számos tudományos diszciplína érdeklődését felkeltette az utóbbi években – máig kevéssé részesül a hagyományos médiumok intézményesült privilégiumaiból és kulturális státuszából, illetve képtelen alkalmazkodni a fennálló elméleti és kritikai keretekhez. Az alábbiakban amellett érvelek, hogy az utóbbi körülmény a legkevésbé sem sajnálatos. Nem szerencsés ugyanis a hagyományos médiumokhoz és ...

Tarnay László: Az eredeti eszméje és az új médiumok

Kiarosztami: Hiteles másolat című filmje alapján Bevezető Milyen kihívást hordoznak az újabb digitális médiumok az elméletalkotó számára? Valóban megváltoztatják-e az ember látásmódját, a valósághoz való viszonyát? Megváltoztatják-e magát az emberi percepciót?  Milyen új cselekvési formákat tesznek lehetővé? Megannyi kérdés, melyet az új, digitális médiumokkal kapcsolatban feltehetünk és felteszünk nap mint nap. Íme, néhány szempont, melyet ...

Lev Manovich: A mindennapi (média)élet gyakorlata

Az esszé eredeti megjelenése: Manovich, Lev: The practice of everyday (media) life. In Geert Lovink & Sabine Niederer (szerk.): Video Vortex Reader – Responses to YouTube. Amsterdam, Institute of Network Cultures. 2008. 33-44. A fordítást a szerző beleegyezésével közöljük. Tömegfogyasztástól a tömeges kultúratermelésig A webes videotartalmak robbanásával (2005-) egy újmédia-univerzum nyílt meg. Gyakorlati szinten ezen ...

Gerdelics Miklós: Műfajok elemeinek virtuális térképe – Az IMDb alkalmazhatósága a filmelméletben

Bevezető Jelen dolgozat arra tesz kísérletet, hogy a modern számítógépes technikákhoz, az újmédia adatbázis-logikájához és az internet eddig kihasználatlan lehetőségeihez igazodó új módszert mutasson be egy filmtörténeti kérdés elemzésén. A filmes műfajok történeti alakulását azért találom kifejezetten ehhez a technikai közeghez illő kérdésnek, mivel a kortárs műfaji film elméletei már megteremtették mind a műfaji filmek, ...

Gollowitzer Diána: Sorozatorgia

 Avagy az újmediális környezet hatása a kortárs amerikai fikciós televízió-sorozatokra   Írásomban két közhelyből indulok ki. Az első: a televízió lényegi tulajdonsága az ismétlés, a fikciós televíziós sorozatok pedig paradigmatikusan sűrítik magukba közvetítőmédiumuk ezen tulajdonságát, mind a műsorrendben való megjelenésük, mind felépítésük szintjén. A második: korunkban a felgyorsult technikai fejlődésnek köszönhetően a hagyományos médiatér erőteljesen ...

Dragon Zoltán: A film a digitalizáció korában – bevezető

Napjainkban többnyire akkor is a számítógép, a szoftver, egyáltalán a digitalizáció határozza meg életünket, ha történetesen nem kerülünk velük közvetlen kapcsolatba. Amikor vásárláskor az árakat vonalkód közvetítésével egy adatbázisból nyeri a pénztárgép, egy magazin vagy könyv látványos tipográfiáját vagy egy fényképalbum élénk, már-már hiperreálisan tökéletes képeit szemléljük, vagy autónkban ülve a közlekedési lámpa zöldre váltását ...