2010
Tavasz [V. évfolyam, 3. szám – A mozi története; Materializmus és szignifikáció]
Szerkesztő: Füzi Izabella

 

Jelen számunk tanulmányai a filmi reprezentáció és bemutatás (vetítés) mediális és történetileg is változó kérdéseivel foglalkoznak. Arra keresik a választ, hogy miként fogalmazható meg ma, a digitális képek, a kiállított mozi és a különböző művészeti ágak kifejezőeszközeinek egyre erőteljesebb egymásba fonódásának idején a film fogalma. A film mint mozgás (a film múzeumi kiállítása esetében már nem a film felségterülete a mozgás, hanem a látogató és a múzeumi térben kószáló nézőé), a film materialitása (a filmtárgy anyagisága), a filmi nyelv szemiotikai megragadása rámutatnak a mozi identitásainak és a mozinézői szituációnak változására.

 

Tartalom

A mozi története 

Laura Marcus: Az újdonság a világba lép: a mozi születése és az ember eredete

Luc Vancheri: A mozi kibővített története vagy a kibővített mozi története?

Muriel Andrin: A megkövesedett mozi. Elmélkedések a kiállítási tárgyakként bemutatott filmes művek elrendezéséről

Oliver Fahle: A világ „láthatósága”. Deleuze, Merleau-Ponty és a mozi

Michael P. Steinberg – Suzanne Stewart-Steinberg: Fasizmus és az operai tudattalan

 

Materializmus és szignifikáció

Peter Wollen: „Ontológia” és „materializmus” a filmben

Pascal Bonitzer: Mi a plán?

Pál Gyöngyi: Ikon és index vagy szimbólum? Hová tűnt a fénykép jelentése?

 

Diákmunka

Juhász Péter: A kulturális idegenség ábrázolása mint az etnográfiai szöveg és mozgókép közös kihívása

Berta Zsóka: Szeriális gondolkodásmód Wong Kar-wai életművében

Bodroghalmi Tamás: Szűkülő körök – A sztárkultusz, Hitchcock és Cary Grant. A sztárok születése és felemelkedése