2009
Tél [IV. évfolyam, 2. szám – Vizuális kultúra és testiség]
Szerkesztő: Török Ervin

Az elméleti érdeklődésnek a „testiség”, a „korporealitás” kérdéseihez való „új” odafordulása a tudományos beszédmód egyfajta új legitimációs válságával is magyarázható. Ugyanakkor a foucault-i diskurzusanalízisből, a klasszikus művészettörténet kérdéseinek áthangsúlyozásából (lásd például Hans Belting téziseit a test mint médium kérdéséről) vagy az újhistorista megközelítéseket felhasználó ideológiakritikai ihletettségű vizsgálódásokból olyan kérdésirányok állnak elő, amelyek nem egyszerűen régi megközelítéseket öltöztetnek új ruhába. Valóban létrehoznak egy új vizsgálati területet, amely átmetszi a tudományterületek felosztásait, mivel a „hagyományos”, a testiség esztétikai diskurzusát, a nemek „politikáját”, a tömegművészetek/magas művészetek megkülönböztetését vagy a társadalmi terek működési logikáját vizsgáló különálló megközelítéseket összekapcsolják, és egyben olyan kérdéseket fogalmaznak meg, amelyek egyszerre tekinthetők esztétikai, szociológiai, (társadalom)politikai, médiaelméleti stb. kérdéseknek.

Tartalom

Kérchy Anna: Tapogatózások. A test elméleteinek alakzatai

Zsélyi Ferenc: Celluloid Closeting – a néző, a nézett és a látott

Milián Orsolya: Hangos testek. Ambi-diegézis, popzene és a történeti múlt az Across the Universe-ben

Hilary Radner: Új Hollywood új nője. Gyilkosság gondolatban – Sarah és Margie

Anne Balsamo: Pengeélen. A kozmetikai sebészet és a nemmel bíró test technikai előállítása

Susan Bordo: A karcsú test olvasata

Oroszlán Anikó: Stílus és test. A koramodern angol színész a színháztudományban

Barát Erzsébet: A test adatbázissá szelídítése a nyelvhasználat-kutatásban

Dragon Zoltán: A szoftver és a film: a film helye a digitális kultúrában

Tóth Zoltán János: Egy kiállítás (test)képei. Bodies – The Exhibition