menu
 
Mary Ann Doane: A film hangja: test és tér artikulációja
jegyzetek irodalomjegyzék képek szerző linkek nyomtatás

 

A fordítás alapját képező kiadás: Mary Ann Doane: The Voice in the Cinema: The Articulation of Body and Space. In Film Theory and Criticism. Szerk. Gerald Mast – Marshall Cohen – Leo Braudy. New York, Oxford, 4. kiadás. 1992. 363-375.

A fordítást a szerző engedélyével közöljük.
  1. Hugo Münsterberg: The Film: A Psychology Study. New York, Dover, 1970. 49.
  2. [A fordításban a magyar „hang” egyszerre működik a tágabb értelemben vett hangot (hangzás, zaj, zörej) jelölő „sound” és az emberi hangot jelölő „voice” kifejezés megfelelőjeként. A tanulmány – bár a hang általában vett összefüggéseit is érinti a filmben – leginkább az emberi beszéd és a test viszonyára koncentrál a filmi hang-kép viszonyokat illetően. – A szerk.]
  3. Kétféle „test nélküli hang” azonnal felvetődik: egyik teológiai, a másik tudományos (két pólus, melyek – talán hozzátehetjük – az ideológiai összefüggésektől sem mentesek): (1) Isten hangja, mely az Igében testesül meg; (2) a számítógép mesterséges hangja. Egyik sem tűnik azonban alkalmasnak a reprezentációra bizonyos antropomorfizáció nélkül. Istent valójában egy egészen sajátos testtel ábrázolják: egy patriarchális férfi figura testével. A Csillagok háborúja és a Battlestar Galactica szemlélteti az antropomorfizáló tendenciát a számítógépek ábrázolásában. Az utóbbiban a mozgás képességétől megfosztott és az emberi forma szimulakrumaként megjelenő (Cora nevezetű) számítógépnek is adatik egy hang, melyet úgy terveztek meg, hogy egy érzéki női test képét idézze fel.
  4. Lewis Jacobs: The Rise of the American Film: A Critical History. New York; Teachers College Press, 1968. 435.
  5. A hangok e hierarchiája és a hangsáv létrehozásakor használt más releváns technikák részletesebb tárgyalását lásd: M. Doane: Ideology and the Practices of Sound Editing and Mixing, elhangzott a filmi apparátusról rendezett Milwaukee konferencián 1978 februárjában. Megjelent The Cinematic Apparatus című kötetben: Szerk. Teresa de Lauretis és Stephen Heath. Bloomington, Indiana University Press, London, Macmillan, 1984.
  6. Uo.
  7. W. A Potzner: Synchronization Techniques. Journal of the Society of Motion Pictures Engineers (1946. szeptember), 47 (3): 191.
  8. Walter Benjamin: The Work of Art in the Age of Mechanical Reproduction. In Illuminations. Szerk. Hannah Arendt. Ford. Harry Zohn. New York, Schocken, 1969. 222. [Magyarul: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában. Ford. Kurucz Andrea. www.aurac3.hu/walter_benjamin.html]
  9. Uo. 223.
  10. George Lewin: Dubbing and Its Relation to Sound Picture Production. Journal of the Society of Motion Pictures Engineers (1931. január), 16(1): 48.
  11. Walter Murch: The Art of the Sound Editor: An interview with Walter Murch. Az interjút készítette: Larry Sturhahn, Filmmaker’s Newsletter (1974. december), 8(2):23.
  12. Uo.
  13. A sztereo csökkenti ezt a problémát, de nem oldja meg – a perspektivikus hatások skálája még mindig behatárolt. A tanulmány érvelésének nagy része a monofonikus hang használatára vonatkozik, de egyúttal a sztereóval kapcsolatos problémákat is érinti. Például a mono- és a sztereohang esetében egyaránt a hangfalak térbeli elhelyezésének célja biztosítani a hallgatóságot arról, hogy olyan hangot hall, amely „nagyjából egybeesik a képpel.” Lásd: Alec Nisbett: The Technique of the Sound Studio. New York, Focal Press Limited, 1972. 530-532.
  14. C. Bailblé: Programmation de L’écoute (2). Cahiers du cinéma, 293. szám (1978. október), 9.
  15. Uo.
  16. C. Metz: Le Percu et le nommé. In Essais sémiotiques. Paris, Klincksieck, 1977. 153-159.
  17. Pascal Bonitzer: Les Silences de la voix. Cahiers du cinéma, 256. szám (1975. február-március), 25.
  18. Bonitzer a „képen kívüli hang” kifejezést általánosabb értelemben használja, mely magában foglalja mind a képen kívüli hangot, mind a hangalámondást, de ezen a helyen kifejezetten a hangkommentárra utal.
  19. Bonitzer: Les Silences, 26.
  20. Serge Leclaire: Démasquer le réel, 64. Idézi: C. Bailblé: Programmation de l’écoute (3). Cahiers du cinéma, 297. szám (1979. február), 46.
  21. Guy Rosolato: La Voix: entre corps et langage. Revue francaise de psychanalyse (1974. január), 38: 83. A hallás örömét érintő argumentációm nagyban támaszkodik Rosolato írására. További hivatkozások erre a tanulmányra zárójelben a főszövegben találhatók.
  22. Jacques Lacan: The Four Fundamental Concepts of Psycho-Analysis. Szerk. Jacques-Alain Miller. Ford. Alan Sheridan. London, Hogarth Press, 1977. 274.
  23. Hanns Eisler: Composing for the Films. New York, Oxford University Press, 1947. 75-77.
  24. Bonitzer: Les Silences, 23-24
  25. Jean-Francois Lyotard: The Unconscious as Mise-en-Scène. In Performance in Post-modern Culture. Szerk. Michel Benamou és Charles Caramello. Madison, Coda Press, 1977. 88
  26. Bonitzer: Les Silences, 31.
  27. Lásd Roland Barthes: The Grain of the Voice. In Image – Music – Text. Ford. Stephen Heath. New York, Hill and Wang, 1977. 179-189.
  28. Lyotard: The Unconscious, 96.
  29. Bonitzer: Les Silences, 31.
  30. Paul Willemen: Cinema Thoughts. A Milwaukee konferencián elhangzott előadás, 1979. március (12. és 3. o.). [Egyik változata azóta megjelent: Cinematic Discourse: The Problem of Inner Speech. In Cinema and Language. Szerk. S. Heath és P. Mellencamp. Frederick MD, University Press of America and American Film Institute, 1983.]
  31. Lásd: Laura Mulvey: Visual Pleasure and Narrative Cinema. Screen (1975. ősz), 16: 6-18. és Stephen Heath: Sexual Difference and Representation. Screen (1978. ősz), 19: 51-112.
  32. A hang és a nő közti kapcsolatok további feminista tárgyalásához lásd: Heath: Sexual Difference, 83-84.

     

 
kezdőlap | cikkek beküldése | hírlevél | szerzői jogok | impresszum